Magyar versek: miért olyan csodálatosak?

A versek titokzatos köntösbe burkolózott területe a nyelvnek, mely kabalisztikus mivoltát többek között annak köszönheti, hogy a kéz és az ész együttese írja, azonban mindezt valóban a szív és a lélek tudja mélyrehatóan értelmezni.

Ennek tudható be az, hogy az emberek megvilágosodásában és tisztulásában a versbe ágyazott szavak oly mérhetetlen erővel bírnak.

A magyar versek nem harcolnak az egyedülálló, kiemelkedő szerepek elnyeréséért, mégis világszerte felfigyelnek kivételességükre és méltányolják páratlan gazdagságukat, fülbemászó dallamosságukat és egyedülálló szókészletüket.

A vers és a nyelv szoros kapcsolata a magyar versek világában szembetűnő.

A vers minden elváráshoz igazodni képes, melyben utak nyílnak a teremtéshez, a nyelvi játékokhoz és a mély filozófiai gondolatokon, bölcsességeken való töprengéshez egyaránt.

 

vers

 

A magyar versek olvasásában mindenki örömét lelheti, felszabadulhat, elmélkedhet, merenghet, megénekelheti őket, vagy akár imádságai, meditációi során a versszöveg adhatja a befelé fordulás és felemelkedés „alapanyagát”.

A Czuczor-Fogarasi-féle szótár izgalmas versmeghatározása szerint a vers szavunk egy ősi, elavult törzsnevet rejt magában.

Ezt pedig az, ugyancsak egyre ismeretlenebbé váló gyermekrímjátékok őrzik.

Ilyenek példa gyanánt: „aki velem vers, én is avval vers” (verset futni valakivel értelemben, és azt se feledjük, hogy a ver szógyök mind a versben, mind a versenyben benne található.

Ennél a pontnál megemlíthető a vers versenye, mely manapság is igen népszerű, lásd a Verslavinát, melyet Szabó T. Anna és Lackfi László indított el).

A magyar versek és a magyar nyelv összetartozása több ízben is bizonyosságot tett nemzetösszetartó erejéről és tanújelét adta annak, hogy valóban „nyelvében él a nemzet”.

 

versek magyar

 

Kosztolányi Dezső számos alkalommal elmélkedett arról, hogy az anyanyelv birtokában képes igazán kibontakozni az egyén, mely elképzelés nem áll távol olyan filozófusoktól sem, mint Gadamer, aki szerint az létmegértés legkimagaslóbb útja a nyelv által történhet meg.

A magyar versek anyanyelvünk aranytollú, virágillatú madarai, amelyek összekötnek az éggel, szükség esetén emberruhát öltve magukra és megkóstolva a bú, a szomorúság, a kétely ízét felemelnek bennünket.

A versmadár vijjog, ha kell, vagy énekel, ajkakra repül, ha bánat marja a szíveket, ha gyász tűrte maga alá az embert.

Fütyörészve trillázik, ha üdvrivalgásunknak, örömódánknak óhajtunk hangot adni.

Alámerül az ember „háborgó tengerébe” s magasba tör, átmosva magát a szó erejével.

Ugyanakkor a magyar versek szerény, szerető Krisztusok is, akik megvilágosítanak és felemelnek, s úgy veszik le a terheket a vállunkról, hogy „magyaráznak”, patyolat ékességgel.

Újjászülethetünk fényükben, ha nyitva szívünk ajtója.

Győrfi-Biró Melinda

Legszebb magyar versek

 

A magyar nyelv nehézsége sok mindentől függ, külföldiek amilyen nehéznek, olyan csodálatosnak is tartják, ami nem meglepő, tekintve nyelvtanát, mondatszerkesztési sajátosságait, szókincsét és szinonímáit!

Talán a két utóbbi az, amire az irodalom leginkább támaszkodik, és a csodák általában itt kezdődnek el.

Ha minden létező, valóban használt egyszerű és összetett, valamint többszörösen összetett szavakat megszámolnánk, akkor ezek száma többmillióra rúgna.

Általánosságban a mai magyar élő és írott „beszédben” helyesen használt köznyelvi szókészlet száma 15 és 20 ezer között van.

De egy pillanatra gondoljunk bele, hogy adott igéhez, csak alapesetben mennyi igekötő kapcsolható. Ám, ha azt nézzük, hogy a ragok és jelek kapcsolásával a szóállományoknak hány toldalékos származéka lehet, akkor ez a szám akár több tízmilliárdnyi is lehet.

Egyes költők és írók szókészletét is megszámolták, például Arany János 23000 szót használt kisebb költeményeiben. Petőfi szótárában mintegy 30000 szót találunk. Így nem csoda, hogy csak azok tudnak nagyot alkotni az irodalmunkban, akik a magyar nyelv hárfáján egy komplett zeneművet letudnak játszani.

Márpedig Petőfi Sándor óta tudjuk, hogy: „Ne fogjon senki könnyelműen. A húrok pengetésihez!”

Ez igaz volt a 19. században, és ma a 21. században is hatványozottan igaz, tekintve, hogy ma már mindenki lehet önjelölt író, költő, művész, anélkül, hogy bárki erre predesztinálná, vagy épp megharcolna érte.

A költemények – apró csodák

A csoda minden magyar versben benne van, legyen az klasszikus, vagy kortárs költő alkotása. Mindazok, akik alázattal a nyelv, és a mondanivaló iránt teljes mértékben meghajolnak, megkapják méltó jutalmukat a Parnasszuson. Ehhez viszont valóban óriási alázat szükséges!

A magyar nyelv csodáiban érdemes minden nap elmerülnünk, ízlelgetni a hangulat-leíró szavakat, a szinonímákat. Mindezekkel úgy lehet zsonglőrködni, hogy az olvasó szinte siklik a gondolatokon, és a mondanivaló puha, varázsszőnyegével tudjuk elkápráztatni. Ahogy Halász Gyula mondta: „Szavak pillérein ível át a gondolat mélységek fölött.”

Ugyanakkor fontos megjegyeznünk, hogy méltatlanul kevés verset olvasunk, holott verssel indítani a napot a lehető legjobb döntés, egy másik nagyszerű dologgal karöltve: a reggeli kávé.

 

 

Csak egyszer kell kipróbálni, és garantáltan egész napra lelki muníciót kapunk, amire minden időben szükségünk lehet. 

A legjobb döntés, ha verssel, esetleg komolyzenével, vagy a kettő ötvözésével „indítózunk”! Ne hírekkel mérgezzük a lelkünket, ne legyünk egész nap idegesek és zaklatottak!

Versajánló: TOP 20 lista

Kezdésnek összeszedtük a TOP 20 magyar istenes verset, ezek a szép versek mindenkinek és mindenkihez szólnak (figyelem: erősen szubjektív válogatás):

 

1. Ady Endre – Az úr érkezése

2. Áprily Lajos – Útravaló

3. Babits Mihály – Jónás imája

4. Balassi Bálint – Adj már csendességet..

5. Bartalis János – Isten kezében

6. Ady Endre – Hiszek hitetlenül Istenben

7. Dsida Jenő – Én hívlak élni

8. Füle Lajos – Ne félj!

9. Juhász Gyula – Béke

10. József Attila – Nem emel föl

11. Kosztolány Dezső – Szeretet

12. Pilinszky János – Örökkön örökké

13. Reményik Sándor – Az ige

14. Reményik Sándor – “Amiként mi is megbocsátunk…”

15. Reviczky Gyula – Miatyánk

16. Sík Sándor – Hiszek

17. Tóth Árpád – Isten oltó-kése

18. Wass Albert – Vizek felett

19. Ady Endre – Egy kevésnyi jóságért

20. Kányádi Sándor – Isten háta mögött

 

Mint említettem igen csak szubjektíven válogattam, egyrészt azért, mert ezek számomra is kedves versek, másrészt igyekeztem olyan populáris, klasszikus költőktől válogatni, akiknek a költészete az átlag emberhez is közel áll.

Versolvasás, mint meditáció

Megértésükhöz nem szükséges semmilyen képzettségi szint, és a képzetteknek sem kell „lentebb adni”, egyszerűen kerüljünk az olvasás által abba a különleges állapotba, amit talán meditációnak is hívhatunk.

Engedjük, hogy a szavak, a gondolatok, a metaforák, a mondanivaló szétáradjon bennünk. Ürítse ki zaklatott gondolatainkat, és helyébe a nyugalmat, a szépet ültesse. Ültessen egy olyan tovább görgetni való gondolatot, amely arra sarkall, hogy újabb verseket olvassunk el.

Ez bizony, kedves verskedvelő barátaim ennyire egyszerű.

Ha pedig abban a kivételezett helyzetben vagytok ti is, hogy a hitéleti, istenes verseket szeretitek, vagy az áll közelebb hozzátok, akkor kifejezetten értékelitek majd a leírt szavak esszenciáit, és nem tudtok elmenni mellettük szó nélkül.

Mert a magyar versek csodái benneteket is megérintenek! Szülessen a vers bármilyen műfajban és korban!

Most pedig, amikor ennyire bizonytalan és zavaros időszakot élünk, hogy a világnak karonfogva kell megküzdeni egy láthatatlan ellenséggel, a koronavírus járvánnyal, higgyétek el, felértékelődnek az addig természetesnek vélt, vagy épp lenézett dolgok. Talán egy kicsit a magyar irodalom és a költészet is ide tartozik.

Holott erőt, reményt meríteni egy versből is nagyszerűen lehet!

Jó olvasást, töltekezést kívánok mindenkinek.

Fórián Andrea

Fórián Andrea