Bárd Oszkár – Karácsony

Kétezer éve egyre csak beszélünka szeretetről s míg pár eb ugat,a karaván halad fölényes gúnnyal,hisz gyártunk mindig új és új ágyúkat. A frázisok s a feldübörgő jelszókdandárja bőszen akkor lépeget,amikor el kell bármi áron fedniegy szemrehányó, beteg lényeget. Kétezer éve minden karácsonykorjámbor meséktől gyúlnak fel szemek,de ez a szent ellágyulás a földetegy gonosztettől se mentette … Olvass tovább

Bárd Oszkár – Az Isten színei

Lefoszlottak rólunk az Isten színei, amikkel befestette az anyagot, és élünk, mint akiknek az élet nem követelés, minden káprázat messze elhagyott. Elnézem a múltat, színeknek temetőjét, akivel belőlünk soka halt meg: Ábelt, sajnálom a tervetlen, csodanélküli mát s megsimogatom az utolsó szent mesét: Bábelt. Félősen, térdelve mormolunk imát, megreszkettet egy villám nyugtalan éjen, de hova … Olvass tovább