Főcze Kornélia – Isten békéje

Milyen kevés a sok,amikor várlak.Amikor nem vagy itt.A szoba sarkában a virágszárad. Vetéli szirmait. Kiég a tiszta, fényes ablak,magába fordul, megvakul.Tegnap nézte, látta még a tájat.Ma örök este van.Pedig csak alkonyul. Elindulsz. És elindulok.A fényehunyt mindenség őrizzen,legyen veled.Egy angyal vezet s a mélysötétbenmegtalálom kertedet. Isten békéjét, a kert nyugalmátígérted egyszer. Ezt adtad.Azóta enyém mindenek hiánya.És … Olvass tovább

A weboldal használatának folytatásával Ön elfogadja a cookie-k használatát. Felhasználási feltételek és Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás