Gyóni Géza – I.N.R.I

Az út mentén, a faluvégen Ott állt a Megváltó keresztje. Két durva fából hevenyében Valami ájtatos szegezte. Esőbe, hóba korhadt fája, Nap égeti, vihar veri, Irombán van kivésve rája A négy betű: I. N. R. I. Kíváncsi gyermek – hányszor álltam Az egyszerű kereszt előtt, Gyermekszívvel hogy megcsodáltam A megfeszített szenvedőt. Tövisein is úgy szerettem … Olvass tovább

Gyóni Géza – Vallás

Hallom, Uram: sírás az élet, A könyű omlik csak patakban; A fény az árnyban semmivé lett, Jelentsd magad hát, Láthatatlan! Hallom, Uram, a sírók átkait, Panaszló vád zúdít feléd vihart, Hallom, Uram! Óh, csak imára itt, Imára Hozzád, már nem nyílik ajk. Sopánkodik és sir az utca, Téged tagad, kit elmerített. S ki föltevé, hogy … Olvass tovább

Gyóni Géza – Csend

Csend. Nem zavarja semmi sem.Árnyék suhan a kék vizen. Bús gondolat – tévedt madár –         Rajzolta röptiben. Bús gondolat, mely újra visszatér,Bús gondolat, mely elgyötör, kisér:Örök hajszában élve élni,         Harcolni semmiért. Célt, célt, teremtő Istenem!Célt, célt, mely ihlet, tűzz nekem.Ne kóboroljak ebként utamon,         … Olvass tovább

Gyóni Géza – Csak egy éjszakára

Csak egy éjszakára küldjétek el őket;A pártoskodókat, a vitézkedőket.    Csak egy éjszakára:Akik fent hirdetik, hogy – mi nem felejtünk,Mikor a halálgép muzsikál felettünk;Mikor láthatatlan magja kél a ködnek,S gyilkos ólom-fecskék szanaszét röpködnek, Csak egy éjszakára küldjétek el őket;Gerendatöréskor szálka-keresőket.    Csak egy éjszakára:Mikor siketitőn bőgni kezd a gránátS úgy nyög a véres föld, mintha gyomrát vágnák,Robbanó golyónak mikor … Olvass tovább

Gyóni Géza – Betlehemesek

Zakatol, zúg, dübörög a város. Kormos kenyeret izzad a gép. Kavarog, búg az életi vásár, Gyönge a gyöngébbet löki odébb. Vézna, csigázott testek inognak. Vérbefutottan bús szemek égnek. Szöges korbácsát nekieresztve Gyermekeit csak veri az élet. Sírva, sikongva, bukdosva rohannak, Kidől az egyik, helyibe más áll. – S ím, egy torlódó nagy utca sarkán Egy … Olvass tovább