Szabó T. Anna – Elveszíthetetlen öröm

Nem igaz, hogy az élet rút, kegyetlen,sok öröm van, elveszíthetetlen.Van öröm, amely mindörökre tart,nem árt neki szó, se tűz, se kard,se fagy, se szélvész, átok vagy nyomor,mitől a világ oly sokszor komor.Van öröm, amely soha nem apad,s ez az öröm: add másoknak magad!Míg élsz, magadat mindig adhatod.Adj szót, vigaszt, ha van falatot,derűt, tudást, vagy békítő … Olvass tovább

Szabó T. Anna – Belső mosoly

A belső mosoly nem beszél,csak szavak nélkül simogat,biztat, melegít, benned él,szívdobogással támogat, a belső mosoly jó meleg,jut másnak is, sosem fogy el,mindvégig ott marad veled,amíg lélegzel, nem hagy el, a belső mosoly ellazít,végigvezet az életen,minden kötelet elszakít,ha fojtogat a félelem, a belső mosoly megsegít,átölel, nem vagy egymagad –felsugárzik az arcodon:már bentről melegít a Nap.

Szabó T. Anna – Február

Hallod, hogy pendül az ég? Jön a szél!Zsendül a földben a nedv, fut a vér,bizsereg a magban a lomb meg a fény –túlvagyunk lassan a tél nehezén. Olvad a hó, fenn fordul a nap,kiböködi a hideg csillagokat,döccen a vén föld rossz kerekén –túlvagyunk mégis a tél nehezén. Jaj, milyen évszak! Hosszú, sötét.Óvtuk az otthon csöpp … Olvass tovább

Szabó T. Anna – Az ünnep azé aki várja

Aki magot szór ablakábaés gyertya vár az asztalán.A várók nem várnak hiába.Egy angyal kopogott talán? Szárnysuhogás az ablakon túl –vigyázz! Kinézni nem szabad!Künn az angyalhad térül-fordul,egy pillanatra látszanak. A karácsonyfát hozzák – hallod?– egy koppanás, és leteszik.Fényben úszik az üvegajtód,s megint suhogás. Mi ez itt? Zöld angyaltoll: egy kis fenyőág,karácsonyszagú és meleg.“Gyújtsd meg a legutolsó … Olvass tovább

Szabó T. Anna – Örökmúlás

hidd el, már rég tudom, hogy jó tempóban haladok a megkezdett úton, mert testem eszköz, munkagép, s a hangom a zeném, az tart meg csak a szakadék imbolygó peremén, vigyázok, le nem zuhanok, élek, amíg lehet, mert vagyok az, aki vagyok, szeret, aki szeret, egyszerre óvott s kitakart valóság és csoda, láttam, az ember hova … Olvass tovább

Szabó T. Anna – Szemben

Tükörbe nézz, ott van az ördög: ez az arccsont, ez a szemöldök, az üveges üres tekintet, ami belülről figyel minket, fészket rakott a koponyában, tőle mozog a nyelv a szájban, nélküle a test összetört rög: tükörbe nézz, ott van az ördög. 2. Tükörbe nézel, ott van Isten: pórusaidban, sejtjeidben, csak működik benned nyugodtan, nem bámulja … Olvass tovább

Szabó T. Anna – Az ég zsoltára

Perelj, uram, perlőimmel? Felelj, Uram, felhőiddel. Mondd, hogy rend van a világban, felejtsem, amiket láttam. Nehéz lenni, tudod, Uram? Szívünk-szemünk úgy tele van fájdalommal, szenvedéssel, amit nem érünk fel ésszel. Körülöttünk annyi zaj van. A testtel is csak a baj van. A lélek meg – szent a lélek, de nem éli a szentséget. Kő a … Olvass tovább

A weboldal használatának folytatásával Ön elfogadja a cookie-k használatát. Felhasználási feltételek és Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás