Túrmezei Erzsébet versei Túrmezei Erzsébet 1912. február 14-én született Tamásiban. Neve a magyar keresztény felekezetek körében hovatartozástól függetlenül ismert, az evangélikus egyház 20. századi történetének is kiemelkedő alakja. Magyar-német szakos tanárnő, költő, műfordító diakonissza volt. A FÉBÉ Evangélikus Diakonisszaegyesület 1990 utáni első főnökasszonya, tisztségét haláláig alázattal hordozta. Nincs olyan ember a Kárpát-medencei magyar felekezetek körében, aki ne tudna idézni istenes verseiből vagy énekszövegeiből. Az evangélikus énekeskönyv több mint 100 éneke fűződik Túrmezei Erzsébet nevéhez. Finn, német és angol fordításban is jelentek meg versei. Már 6 évesen verseket írt, ami az akkori helyi lapokban jelent meg. 1941-től evangélikus diakonisszaként szolgált, amelyet a kommunista diktatúra a többi renddel együtt feloszlatott. A kommunizmus idején verseit kézírással terjesztették, majd a '70-es évektől jelenhettek meg ismét kötetei: Így leszel áldás (1970), Emberré lettél, hogy ember legyél (1979), Most élni küldetés (1984), Ádventtől adventig (1987), Ragyogjatok szép csillagok (1994), Csodát virágzik a jelen (1995) Őszből tavaszba (1997,) Vonat nem állt meg (1997), Megtaláltam (2003). Munkássága és szolgálata ideje alatt több mint kilencszáz vers és műfordítás látott napvilágot tolla nyomán. Reményik Sándor "Krisztus poétájának" nevezte a költőnőt, akivel személyesen is volt szerencséje megismerkedni Budapesten. Túrmezei Erzsébet születésének 100. évfordulóján, 2012-ben konferenciákkal, emléktábla-avatással, szavalóversennyel, rádió - és tévéműsorral emlékezett a költőnő szolgáltára a magyarországi evangélikus egyház. Emlékét az életéhez kötődő városokban elevenítették fel. 2000. májusában hunyt el Budapesten. Balassagyarmat, Budapest-Józsefváros és Csömör díszpolgára.
Álmomban Mesteremmel tengerparton jártam,
s az életem nyomai rajzolódtak ki mögöttünk:
két pár lábnyom, a parti homokon,
ahogy Ő mindig ott járt énvelem.
…
Istenem, megint tavasz van.
Dicsérlek az új tavaszban,
S róla mondok éneket.
Szeretném rügyét, reményét,
…
Úr Jézus, tudod: nem érdemes írni,
csak, hogy a rímek muzsikáljanak.
Olyan dalokat ébressz, hogy a lelkek
Tehozzád közelebb találjanak!
…
Most minden út
Tebenned összefut.
Most minden cél
Tebenned összeér.
…
Maradj a helyeden
ahol Isten látni akar!
Ő tudja mi használ, s mi fenyeget,
elrejt, ha kell, be is takar!
…
Papír, fehér papír az asztalon,
te régi jó barát,
új lehetőség, kedves alkalom:
emlékszel még arra a kisleányra,
…
Este-reggel, későn-korán
járok a koldusok során.
S kísér a panaszos zene:
„Egy kis reménység kellene!”
…
„Lásd, üres edény vagyok, Uram! Tölts meg! Gyenge vagyok a hitben. Erősíts meg!” Luther Márton.
Milyen csodálatos Isten vagy!
Jézusban ránk ragyog irgalmas arcod.
Szegény, üres edényeidet
…
HÚSVÉT ELŐTT… nehéz, szomorú léptek.
Húsvét előtt… zokogó, bús miértek.
Húsvét előtt… ajtók, kemények, zártak.
Húsvét előtt… arcok, fakóra váltak.
…
10 legszebb istenes vers
A költészet mindig is eszköz volt arra, hogy az ember kifejezze legmélyebb érzéseit, hitét és kapcsolatát Istennel. Mai napig emlékszem az első keresztény versre, amit karácsonykor a templomban szavaltam – ez volt az első, amely igazán megérintett.
Épp ezért hiszem, hogy az istenes versek különleges helyet foglalnak el a szívünkben. Vigaszt nyújtanak, erőt adnak a nehéz időkben, és segítenek elmélyíteni hitünket. De akkor is képesek észrevétlenül felemelni, ha valaki nem tartja magát hívőnek – a szavak pozitív töltete segíthet más fényben látni a mindennapi problémákat.
Összegyűjtöttünk 10 gyönyörű verset, amelyek valóban megérintik a lelket.
…
Egy darabig elvisz a láb is …
de gyilkos ingoványhoz ér …
félelmetes szakadékhoz ér …
zúgó folyam partjához ér …
…
Most te nem látsz belőlem egyebet,
csak azt a fénylő kegyelemruhát,
mely ráborulva sebre, gyöngeségre,
fehéren, csillogón beföd.
…
Uram, a szívem háladalba fog:
Megköszönök Neked minden napot,
Melyen szereteted érezhetem,
Minden parányi fényt az életen,
…
Köd előttem, köd utánam.
Mese mondja, régi, drága.
Hogy elillan, mint az álom,
gyermekévek szép világa.
…
Holdfényes éjjel. Halvány Krisztus-arc.
Rajt szívet-tépő, szelíd fájdalom.
A várost nézi... és Őt nézem én
hónapok óta... hűvös hajnalon,
…