← Magyar költők versei

Túrmezei Erzsébet – Üres edények

„Lásd, üres edény vagyok, Uram! Tölts meg! Gyenge vagyok a hitben. Erősíts meg!” Luther Márton.

Milyen csodálatos Isten vagy!
Jézusban ránk ragyog irgalmas arcod.
Szegény, üres edényeidet
végtelen türelemmel számontartod,
s kész vagy mindennap megtölteni mindet
új hittel, szeretettel, új erővel,
mások terhét örömest viselővel…
köztük üres kis edényedet, engem!

Hiszen forrásod kiapadhatatlan.
Sose kell sírnom, hogy üres maradtam.
Sose kell hasznavehetetlen,
üres edénnyé lennem!

Ezt a verset az életmű megismertetésének szándékával tesszük közzé. Ha Ön a szerző vagy a jogutód, és nem kívánja, hogy a mű itt szerepeljen, jelezze felénk, és haladéktalanul eltávolítjuk.

Hibát találtál a versben vagy a szerző nevében? Jelezd szeretettel — javítjuk.

Tetszett? Oszd meg: Megosztom Facebookon