A magyar irodalom történetében talán nincs is két olyan költő, akik annyira elválaszthatatlanok egymástól, mint Petőfi Sándor és Arany János. Mindkét alkotó művei az irodalmi kánon szerves részét képezik, és a magyar költészet legnagyobb alakjai közé sorolják őket. A következő cikkben összehasonlítjuk Petőfi és Arany költészetét, hogy megpróbáljunk rávilágítani a közös és eltérő vonásokra, amelyek jellemezték alkotásaikat.
Kezdjük a történelmi és társadalmi háttérrel, amelyben mindkét költő alkotott.
Petőfi Sándor a reformkor és a szabadságharc idején élt és tevékenykedett, amikor a nemzeti önállóság és a polgári átalakulás eszméi kerültek előtérbe.
Arany János ugyanakkor a szabadságharc bukása utáni időszakban, a Bach-korszak és a kiegyezés éveiben alkotott, amikor a magyar irodalom és költészet a nemzeti hagyományok ápolását és a polgári értékek megőrzését tűzte ki célul.
…
Félre, kislelkűek, akik mostan is még
Kételkedni tudtok a jövő felett,
Kik nem hiszitek, hogy egy erős istenség
Őrzi gondosan a magyar nemzetet!
…
Ha az isten ekkép szólna hozzám:
"Fiam, én neked megengedem,
Hogy úgy halj meg, mint magadnak tetszik."
Erre kérném akkor istenem:
…
Minek nevezzelek,
Ha a merengés alkonyában
Szép szemeidnek esti-csillagát
Bámulva nézik szemeim,
…
Énhozzám is benézett a karácson,
Tán csak azért, hogy bús orcát is lásson
És rajta egy pár reszkető könyűt.
Menj el, karácson, menj innen sietve,
…