Túrmezei Erzsébet – Hála

Uram, a szívem háladalba fog:
Megköszönök Neked minden napot,
Melyen szereteted érezhetem,
Minden parányi fényt az életen,
Minden vigaszt sivatag-út alatt,
Minden mosolygó, meleg sugarat.

Vihart ígérők bár a holnapok,
Te vagy, aki a szívem biztatod!
Ha ma egy porszem terhet hordozok,
Talán Te holnap le is oldozod!
Hogy adjak hálát, hogy te szüntelen,
Amerre járok, ott vagy énvelem?

Minden kicsiny madárka énekét,
Minden bajt, mely Hozzád visz közelebb,
Minden nyugalmas percemet,
Tovasuhanó minden felleget,
Cseppecske boldogságot, örömöt
Ujjongó háladalban köszönök!

Minden egyes meleg tekintetet,
Minden egyes virághintő kezet,
Minden testvérszívet, felém verőt,
Közösen hívő, hordozó erőt:
Mindezt az üdvöt itt és odafönn
Köszönöm! Mindörökké köszönöm!