Túrmezei Erzsébet – Márciusi álom
Álmodom egy fényes,nagy magyar királyról.Jönne, hol a nap kél,fényes csodatájról.Jönne hóparipán,erős mentőkézzel.Igazság sarjadna,merre lova lépdel.És amerre járna:Segítséget senkihiába nem várna.És ahová térne,égi áldás térne:Igazi jót senkihiába nem kérne.Édes, szép hazánkbanbékesség honolna.Milyen szép is lenne!Milyen jó is volna! Nem is lehetetlen.Nem is olyan álom.Hiszen él egy Király,fényes csodatájon.Fényes égi tájrólhozzánk le is szállott.Hozott segítséget,hozott igazságot,ragyogó örömöt,boldog … Olvass tovább