Túrmezei Erzsébet

Túrmezei Erzsébet versei

 

Túrmezei Erzsébet 1912. február 14-én született Tamásiban. Neve a magyar keresztény felekezetek körében hovatartozástól függetlenül ismert, az evangélikus egyház 20. századi történetének is kiemelkedő alakja.

Magyar-német szakos tanárnő, költő, műfordító diakonissza volt. A FÉBÉ Evangélikus Diakonisszaegyesület 1990 utáni első főnökasszonya, tisztségét haláláig alázattal hordozta.

Nincs olyan ember a Kárpát-medencei magyar felekezetek körében, aki ne tudna idézni istenes verseiből vagy énekszövegeiből. Az evangélikus énekeskönyv több mint 100 éneke fűződik Túrmezei Erzsébet nevéhez.

Finn, német és angol fordításban is jelentek meg versei.

Már 6 évesen verseket írt, ami az akkori helyi lapokban jelent meg. 1941-től evangélikus diakonisszaként szolgált, amelyet a kommunista diktatúra a többi renddel együtt feloszlatott.

A kommunizmus idején verseit kézírással terjesztették, majd a ’70-es évektől jelenhettek meg ismét kötetei:

Így leszel áldás (1970), Emberré lettél, hogy ember legyél (1979), Most élni küldetés (1984), Ádventtől adventig (1987), Ragyogjatok szép csillagok (1994), Csodát virágzik a jelen (1995) Őszből tavaszba (1997,) Vonat nem állt meg (1997), Megtaláltam (2003).

Munkássága és szolgálata ideje alatt több mint kilencszáz vers és műfordítás látott napvilágot tolla nyomán. Reményik Sándor “Krisztus poétájának” nevezte a költőnőt, akivel személyesen is volt szerencséje megismerkedni Budapesten.

Túrmezei Erzsébet születésének 100. évfordulóján, 2012-ben konferenciákkal, emléktábla-avatással, szavalóversennyel, rádió – és tévéműsorral emlékezett a költőnő szolgáltára a magyarországi evangélikus egyház. Emlékét az életéhez kötődő városokban elevenítették fel.

2000. májusában hunyt el Budapesten. Balassagyarmat, Budapest-Józsefváros és Csömör díszpolgára.

Túrmezei Erzsébet – Teljes öröm van nálad!

Szerző:

Zsoltárok 16:11 Hányszor hullt a szívemregyermekek mosolya:virágok fehér szirmamájus szellőjiben.Én visszamosolyogtam,de bús volt a szívemés szomorú maradtam…És szomorú maradtam.Ha rengő bölcső mellettédesanya mosolygott,valami szelíd, boldog,édes érzés fogott el,mint bimbók hasadásán,mint rügyek fakadásán…Csak sugársuhanássötét árnyak között.Titkos bánat födöttés szomorú maradtam…És szomorú maradtam.Valaki a neved mondta,valaki rólad beszélt,Úr Jézus, és mosolygott.Lényéből és szavábóltiszta sugárzás, boldog,szelíd fényesség áradt.Megremegett … Olvass tovább

Túrmezei Erzsébet – Most más madár dalol

Szerző:

Mióta Jézus Krisztus velem jár,elhallgatott a fekete madár,mely minden év után azt sírta: Kár! Végig az úton, tűnő évekenazóta más madár dalol nekem.Erőm újul a csengő éneken. Ha hervad a százvirágú tavasz,arról dalol, hogy Jézus ugyanaz,akár virág nyit, akár tél havaz. Ha évek után évek tűnnek el,és egyre sebesebben szállnak el,– az örök ifjúságról énekel. … Olvass tovább

Túrmezei Erzsébet – Elmúlt

Szerző:

Voltál már az alkalom temetésén?Verik a koporsófödeletfagyos téli göröngyök,s a szívedet göröngynehéz miértek:Miért nem tetted?Miért nem adtad?Miért nem mondtad?Felelj: miért nem?… Ezer alkalmat temetünkminden temetésen.Hiába koszorú, virágsíron, ravatalon…Verik a koporsófödeletfagyos téli göröngyök…Elmúlt az alkalom.

Túrmezei Erzsébet – Váltság

Szerző:

Neki sebei voltak, hogy nekünk ne legyenek,hogy nekünk ne égjenek, gyógyulva hegedjenek.Hordott keserű átkot, hogy mi átoktól mentek,bűnt, egy világnak szennyét, hogy mi tiszták és szentek,kegyetlen kínhalált, hogy mi élők lehessünk.És gyűlöletből ácsolt, kemény keresztet hordott,hogy szeressünk, szeressünk, harmadszor is szeressünk.Váltság – – – – – S ha nekünk mégis vannak sebeink,mélységes mélyek, be nem … Olvass tovább

Túrmezei Erzsébet – Pünkösd után

Szerző:

Pünkösd előtt – sóvárgás titkos mélye.Pünkösd előtt – ígéretek zenéje.Pünkösd előtt – esedezés, esengés.Pünkösd előtt – halk hajnali derengés.Pünkösd előtt – szent vágyak mozdulása.Pünkösd előtt – koldusszív tárulása.Csendesen várni – várni, hinni, kérni!Aztán – boldog pünkösd utánba érni! S pünkösd után – szent égi erőt-vetten,pünkösd után – Lélekkel telítetten,pünkösd után – bátor tanuvá lenni,pünkösd után … Olvass tovább

Túrmezei Erzsébet – Nyár

Szerző:

Uram, áldalak a nyárban.Aranykalászos határbanszáll most hálával telitrónusod elé az ének,tüzéért a nap hevének,mert a szemet érleli.Esőcseppek záporáért,hajnalok hűs harmatáért,mindenért az ég alattvigassággal áldalak. Friss vetés, szép zöld ígéretmagot hozott és megérett,s amint lengeti a szél,zizegő, szelíd szavával,hitet tevő himnuszávalnagy jóvoltodról beszél.Boldog, aki érti, hallja,s míg aratni indul karja,miközben rend rendre dűl,Téged dicsér egyedül. Minden kicsiny búzaszembentérdre … Olvass tovább

Margaret Fishback – Lefelé tartunk

Szerző:

Lefelé tartunk, mondják rólunk az emberek, ha fakul szemünk fénye és hangunk megremeg. Sajnálkozó mosolyt is meg-megfigyelhetünk, amikor kihagy néha az emlékezetünk. De bánkódjam miatta? Az óra lepereg, S vár az az ország, ahol senki se lesz öreg! Lefelé tartunk, mondják. Lépteink lassúak, óvatosak… Nem várnak derűs, fényes utak. Hallkabb a szó csengése, nehezen halljuk … Olvass tovább

Margaret Fishback – Lábnyomok

Szerző:

Álmomban Mesteremmeltengerparton jártam, s az életemnyomai rajzolódtak ki mögöttünk:két pár lábnyom a parti homokon,ahogy Ő mindig ott járt énvelem. De ahogy az út végén visszanéztem,itt-amott csak egy pár láb nyomalátszott, éppen ahol az életempróbás, nehéz volt, sorsom mostoha. Riadt kérdéssel fordultam az Úrhoz:„Amikor életem kezedbe tettem,s követődnek szegődtem Mesterem,azt ígérted, soha nem hagysz el engem,mindennap … Olvass tovább

Túrmezei Erzsébet – Ha nem teszek semmit sem

Szerző:

Most nem sietek,most nem rohanok,most nem tervezek,most nem akarok,most nem teszek semmit sem,csak engedem, hogy szeressen az Isten. Most megnyugoszom,most elpihenekbékén, szabadon,mint gyenge gyerek,és nem teszek semmit sem,csak engedem, hogy szeressen az Isten. S míg ölel a fényés ölel a csend,és árad belém,és újjáteremt,míg nem teszek semmit sem,csak engedem, hogy szeressen az Isten, új gyümölcs … Olvass tovább

Túrmezei Erzsébet – Könyvek könyvének csodálata

Szerző:

Legyőzhetetlen!Égi dimenziók, örök arányokIsten diktálta, ember-írta Könyve!Küzdünk ellened porszemek, parányok…taposunk vérbe, sárba, könnybe,és nem bírunk veled.Te élsz korok felett és föld felett. Tavaszból őszbe fordul a világ.Lombjuk hullatják óriási fák.Az emberiség évezredes tölgyelassan libegve ejteget a földreéleteket és népeket.te élsz népek felett és lét felett. Kezembe veszlek,és álmélkodva csuda-áhítatszáll a szívemre.Így olvasta fakó irásidatÁgoston egyszer… … Olvass tovább

A weboldal használatának folytatásával Ön elfogadja a cookie-k használatát. Felhasználási feltételek és Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás