Uram, áldalak a nyárban.Aranykalászos határbanszáll most hálával telitrónusod elé az ének,tüzéért a nap hevének,mert a szemet érleli.Esőcseppek záporáért,hajnalok hűs harmatáért,mindenért az ég alattvigassággal áldalak. Friss vetés, szép zöld ígéretmagot hozott és megérett,s amint lengeti a szél,zizegő, szelíd szavával,hitet tevő himnuszávalnagy jóvoltodról beszél.Boldog, aki érti, hallja,s míg aratni indul karja,miközben rend rendre dűl,Téged dicsér egyedül. Minden kicsiny búzaszembentérdre … Olvass tovább

Lefelé tartunk, mondják rólunk az emberek, ha fakul szemünk fénye és hangunk megremeg. Sajnálkozó mosolyt is meg-megfigyelhetünk, amikor kihagy néha az emlékezetünk. De bánkódjam miatta? Az óra lepereg, S vár az az ország, ahol senki se lesz öreg! Lefelé tartunk, mondják. Lépteink lassúak, óvatosak… Nem várnak derűs, fényes utak. Hallkabb a szó csengése, nehezen halljuk … Olvass tovább

Álmomban Mesteremmeltengerparton jártam, s az életemnyomai rajzolódtak ki mögöttünk:két pár lábnyom a parti homokon,ahogy Ő mindig ott járt énvelem. De ahogy az út végén visszanéztem,itt-amott csak egy pár láb nyomalátszott, éppen ahol az életempróbás, nehéz volt, sorsom mostoha. Riadt kérdéssel fordultam az Úrhoz:„Amikor életem kezedbe tettem,s követődnek szegődtem Mesterem,azt ígérted, soha nem hagysz el engem,mindennap … Olvass tovább

Most nem sietek,most nem rohanok,most nem tervezek,most nem akarok,most nem teszek semmit sem,csak engedem, hogy szeressen az Isten. Most megnyugoszom,most elpihenekbékén, szabadon,mint gyenge gyerek,és nem teszek semmit sem,csak engedem, hogy szeressen az Isten. S míg ölel a fényés ölel a csend,és árad belém,és újjáteremt,míg nem teszek semmit sem,csak engedem, hogy szeressen az Isten, új gyümölcs … Olvass tovább

Olyan jó élni Isten műhelyében,ott formáltatni hűséges kezébenkemény vésővel, döngő kalapáccsal,szerető, szelíd, szent simogatással. Látni, hogy íme szobrok száza készül,néhány vonással naponta egészül.A Mester keze percre sem pihen meg.Eszközei munkálnak, nem pihennek. Tudni, hogy kemény, ormótlan kő voltam,akaratjára soha nem hajoltam,dacos énemről lepattant a véső.És hálát adni, hogy még most sem késő. Csodálni Őt, amint … Olvass tovább

“Minden gondotokat őreá vessétek” 1 Pét 5,7.“Minden lehetséges a hívőnek” Mk 9,23“Mindenre van erőm a Krisztusban” Fil 3,20“Mindenért hálát adjatok” Ef 5,20 Minden gondomat rád vethetem.Nem csak az apró-cseprő gondokat,a nagyobbakat is.Nem csak a nagyokat, nehezeket,a legkisebbeket is!Mert a minden, az minden! És minden lehetséges, ha hiszek.Lehetetlen, megoldhatatlan,Elérhetetlen nincsen!Mert a minden, az minden! És Tebenned mindenre van erőm.Mindenre, sokra, … Olvass tovább

Két szemben a csodálkozás kigyúlt: Sötét ember, honnan hozol ma fényt? Áprily Lajos Hozhatunk fényt hegyek magasáról,ha ott ölelt át vakító, csodás,hófehér ragyogás…és Isten közeléből minden reggel! Ha Ő áraszt el új fénnyel, meleggel,hogy új szeretet, békesség, erőkincseivel lépjünk elő,közelsége sugaras öröméveltelistele,hogy mindenkinek szolgáljunk vele,hiszen szívünk is új ütemre dobban –akármilyen ködös, borús napokban! Mért … Olvass tovább