Alföldi Géza – Krisztus lehajolt
Hulló hó fátylán át igézett a holdMosolya ezüst-sugárs a kopottan is sudárjegenyékre szerelmesen hajolt. A havas réten egy árva nyúl mosdott.Nem figyelt, észre sem vett.S míg a nyár éneke lett,messziről egy öreg harang bongott. Babonás, különös téléjszaka volt.Álltam egy kereszt tövén,s fázós, topogós fölémkitárt karjával Krisztus lehajolt. Budapest, 1937