Karácsonyi versek, amire épp most szükséged van!
Nem szükséges sokat mondani a karácsony szelleméről a keresztény vagy keresztyén világban, mert talán ez az egyetlen olyan ünnepünk, amellyel mindenki tisztában van.
Néhány éve a marketingnek „hála” a karácsonyra való készülődés kitolódott. Már októbertől találkozhatunk karácsonyi kirakatokkal, de az igazi profik nyár végétől már a szezonra készülnek.
Elgondolkodtál már azon mi lenne, ha január 1-től már a következő karácsonyra készülnénk lélekben?
Mi lenne a világgal, ha nem felejtenénk el a mindennapi forgatagban, hogy a karácsonykor egy olyan egyedi és megismételhetetlen Égi üzenetet kaptunk, ami több mint kétezer éve kíséri az emberiséget?
Mi lenne a világgal, ha a szeretet lenne a középpontban egész évben, és nem csak két-három hétig keresnénk a leghmeghatóbb karácsonyi verseket? Hanem egész évben imaként mantráznánk?
Tulajdonképpen fel sem fogja a világ, de akár így is lehetne.
Lehet is.
Csak mindannyiunknak a magunk kis környezetében kell elkezdeni. Ehhez tényleges táptalajt biztosítanak a karácsonyi versek a szeretetről.
Ezek a karácsonyi költemények közelebb visznek nem csak Istenhez, hanem önmagunkhoz is!
A karácsony lényegét számtalan magyar és külföldi író, költő prózákban és versekben is kifejezte már, elénk tárta azzal a kiapadhatatlan sokrétűséggel, amit a nyelv elénk tár.
Ha mégis abban a helyzetben találnánk magunkat, hogy nem tudjuk mi is a karácsony lényege – amiről olyan nagy erővel próbálnak bennünket, gondolkodó embereket eltántorítani -, akkor csak olvassunk el egy karácsonyi verset!
Igazából erre bármelyik klasszikus vagy kortárs költő karácsonyi verse tökéletes lehet.
Amikor szülőként vagy nagyszülőként karácsonyra válogatunk verset csemetéinknek, csak jusson eszünkbe: a csoda bármikor megtörténhet egy épp neked szóló jelzős szerkezeten vagy metaforán keresztül!
Talán a te kedvenc karácsonyi versed is itt van az alábbi költemények között:
Emlékezés egy világháborús karácsonyra Az égbolt elsötétedett.S akár a végitéletzord fellege tört volna ránk,a föld is oly sötét lett. Gyermekszívünk is oly nehéz!A házak és a kertek,az egész törékeny világ,éreztük, velünk reszket. Aztán a roppant csöndön átpuhán és észrevétlen,a hangtalan megindulóés puha hóesésben, akár a fényes pelyhek isvigyázva földet értek,a fényességes angyal is,ő is a … Olvass tovább
Ő, Ki mindenkinél nagyobb,szerény volt és alázatos.Fényes aranybölcső helyett,jászolbölcsőbe született,s övéi közt nem lelhetett,befogadó szeretetet.Bár királyok közt legnagyobb,illette volna fényes trón,trónja, helyette kereszt volt,s koronája tövisből font.Kívánták látni Napkelet,s távol, Napnyugati bölcsek,kívánt látványosság helyett,jászolbölcső és a kereszt,botrányát tekinthették meg.Elhaló búzamag volt Őáldozata gyümölcsözőhalálából élet fakadt,mely örök üdvösséget ad.
Csillagos ma az ég,egy felhő se látszik;ugat a komondor,újabb vendég jár itt. Nő ül a szamáron,bandukol egy vándor.Nincs több üres fekhelyCsak egy ódon jászol. – Kelj fel, asszony tüstént,Süss pár meleg lángost!Hol az öreg pokróc?Hűvös idő jár most! Fektesd az ágyunkbaezt a gyönge lelket.férje meg a lócánnyughat, megpihenhet. Nekünk jó lesz kint is,s zizegő almon.Szálljon … Olvass tovább
Ringatjuk a betlehemi bölcsőtimmár közel kétezer éve:‘‘Aludj, aludj isteni Gyermek!’’– Jóakaratba, békességbepólyálnánk egész életünkben,elaltatnánk a szelíd Hangot,mikor megszólal, ha a léleklegmélye Megváltót fogamzott. Elaltatnánk: ne lásson minket,csak évről-évre ünnepeinknekillő háttere legyen…s ha szól is néha, csendesen,csak az a szent Gyermek maradjon!S hogy el ne guruljon glóriája:ráénekeljünk zengőn, szépenkarácsonyi harmóniára: – Nem azt érezzük-e titokban,hogy ostort … Olvass tovább
Valamikor az angyalokEkképpen zengtek szerte:– Dicsőséget az Istennek!– Békét a földi kertbe! A jóakarat diadalt,Győzelmet vegyen mára,Megszületett az Ég Ura,A mindenség Királya! Megszületett a végtelenvilág újjátevése,Megszületett a Szeretet,Megérkezett a Béke! Eljött, kit kívánt e földnekÚjat remélő napja,Ajándékát a Menny UraIngyen, örömmel adja! Elérheti bárki is Őt,Akinek szíve kéri,És ott karácsony üt tanyát!…Dicsőség legyen Néki! Holnap … Olvass tovább
Ha földereng az égi csillag,Hirdetni: itt az Újszülött,a napkeleti királyokkalmajd én is útra készülök. Az ajándékuk drága mirha,illatos tömjén, dús aranyés én, a koldus, így megyek csakszegényen, ajándéktalan. Nincs kincsem, rangom, csak a bűnöknagy halma rakva lelkemen,kiszórom ezt is, hogy szívembenminél több tiszta hely legyen, mert így, tudom, hogy Betlehembenem megyek ajándéktalan:az lesz a legszentebb … Olvass tovább
Mikor szent karácsonyCsillagfénye árad,Kevesebb a könnycsepp,Kevesebb a bánat.Akinek asztalánNincs kalács, csak kenyér,Káromló szó helyettImát susog szegény,Hisz karácsony este Isten jár a földön,Hogy a nyitott sebre fehér gyolcsot kössön. Mikor szent karácsonyAjtót nyit a szíven,Súgja a gazdagnak,Hogy máson segítsen!Értse meg a könnycseppKínzó kiáltását,Nincstelen testvérekBoldogtalanságát,Hogy karácsony este: palota és börtönSzéppé szépüljön, ha Isten jár a földön! Mikor … Olvass tovább
…minden ajtót bezártak már:éj van, alszik Betlehem,szállás nélkül csak két embermegy fáradtan, csendesen,megy fáradtan, csendesen… Egy útszéli istállóbanpislákol a mécsvilág…– nem oltotta el a gazda?Az apró fény messze lát,hívogatóan föl-föllobban,mintha szólna: – jöjjetek!Van friss széna, korsóban víz,tegyétek le terhetek! Kívül a fák összesúgnak:– Ott benn történt valami!Amiről az egész világfog majd egyszer hallani! A jászolban … Olvass tovább
Karácsony éjszakájánValamikor régenEzer csillag égettFenn a magas égen. Sötét éjszakábanŐrizve a nyájatBékés szívű, csendesPásztorok tanyáztak. Feküdt már a nyáj isCsendben elpihenveCsak egy –egy halk kolompKondult meg a csendben. Ezer csillag égettFenn a selymes égen,Sötét éjszakában,Égi fényességben. A tűz körül halkanPásztorok meséltekEstéjén karácsonyElső ünnepének. S ím egyszer hirtelenÉgből alászállvaNagy fényesség támadtOtt az éjszakában. Angyalok jöttek ottDicsőséggel … Olvass tovább
Kicsiny gyermekségem csodás szép emlékeVoltál te énnekem, Názáreti Jézus!A te szent nevedből áradott rám béke,Csodálatos Jézus. Jézus, Jézus, Jézus! A karácsonyestnek áhítatos fénye.Glória volt rajtad, isteni kis gyermek.Ez volt a világ legnagyobb eseménye:Öröme volt százszor földnek és a mennynek. – Én is veled együtt, hogy fölnevekedtem,A isteni dolgok mindjobban vonzottak.Föl Jeruzsálembe én is veled mentem,Ahol … Olvass tovább