Petőfi Sándor – Karácsonkor

Énhozzám is benézett a karácson,  Tán csak azért, hogy bús orcát is lásson  És rajta egy pár reszkető könyűt. Menj el, karácson, menj innen sietve,  Hiszen családok ünnepnapja vagy te,  S én magam, egyes-egyedűl vagyok. Meleg szobám e gondolattól elhül.  Miként a jégcsap függ a házereszrül,  Ugy függ szivemről ez a gondolat. Hej, be nem … Olvass tovább

A weboldal használatának folytatásával Ön elfogadja a cookie-k használatát. Felhasználási feltételek és Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás