Füle Lajos – Megtérések

„Megtértem” – mondod halkan, énhittel bólintom rá az áment.Itt járt, lelkedhez ért a Szél,ki tudja, honnan jött, s hová ment. *** „Hát megtértem apám…”– Ha te tudnád ebben ...

Füle Lajos – Élő tükör

Lelkünket, mint a fényt az este, az ég magához visszavonja. Hanyatló árnyék hull a rögre: a testünk porrá lesz a porba’. Utánunk másik nemzedék jön. Mi lesz szerelme, álma, útja? Elt...

Füle Lajos – Ha csendben lennél

Ha csendben lennél… Lenne rá okod,tán felfigyelnél, mint a pásztorok.Ők hallottak és láttak, mert lehetaz éjszakában angyalénekethallani, csak a lélek csendje kellhozzá, mikor nem ember...

Füle Lajos – Nem hiába

Szemet adtál, hogy meglássam a másik embert. Fület adtál, hogy meghalljam a panaszát is. Lábat adtál, hogy sorsos útján elkísérjem. Kezet adtál, hogy elestében fölemeljem. Szívet adtá...

Füle Lajos – Szélcsendben

Ó ez a csend, e Szél-csend, némaság! Nem hallani a megtérők szavát, az újszülöttek, hálaénekét. Kérés, könyörgés nem volt még elég? Mióta szól már mindenütt Igéd, s áldás-es...

Füle Lajos – Ne nyugodj bele!

Ha azt látod, hogy lelki életed örömhiányos, kiüresedett, fogytán hited és hálád is vele, ne nyugodj bele! Ha azt látod, hogy gyülekezeted tagjaiban is hűl a szeretet, nagyrésze fásult,...