Békességed, mint a folyóvíz,
körülvesz és ölelve ringat.
Te vagy a Cél, Te vagy a partja
az álmaimnak.
Te jössz felém a holnapokban,
Te integetsz tűnt napjaimból.
Hozzád fogok elérni egyszer
a földi lét határain túl
szegényen is gazdag reménnyel,
fáradtan is örömre frissen.
Lelkem kitör únt börtönéből,
hogy szüntelen ujjongja: Isten!
Nagyon tetszik, követlek máshol is:
Olvass hasonló verseket: