← Magyar költők versei

Füle Lajos – Menedékem

Múló időm, URAM, TEREMTŐM,
csak forgács az időtelenből,
a véges út, a földi pálya
a teremtés szakadt szilánkja.

Hogy is lehet, hogy e szilánkot
jelenléteddel így megáldod,
s a halandó emberi lelket
hatalmaddal újjáteremted?

Köszönöm, hogy hinni, remélni
én is idejöhettem élni,
s földi időm ha itt letelne,
kaput nyitsz az időtelenbe.

Mert a múlás csalóka látszat,
mert hatalma nincs a halálnak
azon, akit KRISZTUSA éltet.
Menedékem – az örökélet.

Ezt a verset az életmű megismertetésének szándékával tesszük közzé. Ha Ön a szerző vagy a jogutód, és nem kívánja, hogy a mű itt szerepeljen, jelezze felénk, és haladéktalanul eltávolítjuk.
Hirdetés

Kapcsolódó versek

Magyar költők versei

Ne nézzetek rám borzalommal, ha meghalok: az a halott a koporsóban nem én vagyok. Csak hamu az, elomló…

Gárdonyi Géza – Ha meghalok→
 Magyar költők versei

Emberhangyák nyüzsögnek szerte. Aratnak hajnal óta már. Aranyszedőknek szőnyegére Tengersok kincset szór a nyár. – Ma ünnepet ül…

Móra László – Letarlott földön ünnepoltár→
 Karácsonyi vers

Legyen ma templom minden ember szíve, Melyben a lélek szárnyat bontogat! Karácsony édes ünnepén Legyen imádság minden gondolat.…

Móra László – Karácsony édes ünnepén→

Kapcsolódó cikkek a Verstől versig blogból

Hibát találtál a versben vagy a szerző nevében? Jelezd szeretettel — javítjuk.

Tetszett? Oszd meg: Megosztom Facebookon

Powered by
►
Necessary cookies enable essential site features like secure log-ins and consent preference adjustments. They do not store personal data.
None
►
Functional cookies support features like content sharing on social media, collecting feedback, and enabling third-party tools.
None
►
Analytical cookies track visitor interactions, providing insights on metrics like visitor count, bounce rate, and traffic sources.
None
►
Advertisement cookies deliver personalized ads based on your previous visits and analyze the effectiveness of ad campaigns.
None
Powered by