Még nem látom, hogy mi lesz holnap,S még nem tudom, hogy virrad-é napDe bízom Benne, és előreHálával áldozom az Úrnak. Okom remegni, félni nincsen.Az Idő lábait ő bölcsenLépteti. Megsegít, hogy utamZord akadályát mind ledöntsem. Erőt ő ad a küzdelemre.Ő lesz az éltem hű vezére.Tudom, így boldog lesz az évem;Csókot hintek hát szent kezére.
Sokat dolgozni és keveset beszélniZokszó nélkül egész életet leélniElfelejteni, ha megbántott valakiRosszért soha rosszat, mindig csak jót adniErősen megállni kísértés tüzébenTitkot megőrizni szívünk legmélyébenLángolni az Isten oltárán füst nélkülElvetni mindent, ami rossz, az emlékbőlKét rossz dolog közül választani a jótMeghalni csendesen, nem kiáltva jajszótÍgéretet nem csupán tenni; megtenniCsak egyet, de hűen, igazán szeretniUralkodni úgy, hogy … Olvass tovább
Cseh szövegből fordította: Gerzsenyi Sándor Atyám, benned bízom.Nincs más reményem.Te vagy erős váram,Kősziklám nékem.Egyszülött Fiadban,Drága MegváltómbanKüldj segítséget.Halld meg szívem szavát,Ó, adj szabadulást,Bűnömből tisztulást,Mint megígérted. Atyám, benned bízom,Áldom szent neved.A bűn hogyha kísért,Én győzök veled.Sátán hogyha támad,Nekem mitsem árthat,Hű karod megvéd.Megváltott népeddel,Szentek seregévelUjjongó örömmelÁldalak üdvömért. Atyám, benned bízom,Vezess utamon.Ha néha fáradokTe légy támaszom.Melletted nem félek,Szüntelen rád … Olvass tovább
,,Kit küldjek el?’’ – Ma újra hallom hangod,Tündöklő trónon ülő Égi Felség!És pártos szívem megremeg szavadtól,Mert jól tudom, hogy nincs jogom maradni.Már azt se mondhatom – Jeremiással –,Hogy ifjú voltom miatt nincsen merszem.És ajkam sem dadog. Homlokom ércből.Elmémet igéd tiszta fényességeEgész betölti. Szilárd bizonyosságKöt hozzád. Küldetésem rendületlen.Most mégis – engedetlen szolga módján –A Jónás útján … Olvass tovább
Sok vad vihar vonult el már fölöttem.Mindből kivezetett az Úr. Nem értem,hogy? s miért? De jól tudom, hogy közbenAnyám imádkozik. Kifente nyelvtőrét sok ellenségem,hogy belémdöfje. Most megszégyenültenvonulnak félre. Nem tudják, hogy értemAnyám imádkozik. Hányszor hevertem Illés-keserűena kétség fenyőlombja csalfa hűsén!Most mégis ujjongok. De otthon csöndbenAnyám imádkozik. Az élet útja nem mindig derűs. Éngyakran jártam az … Olvass tovább
Mint a szikla, áll keményen,Nagyot ígér vad hevében,Kardot villant vas kezében…Könny ég tagadó szemében. Ilyenek vagyunk: Péterek;állunk, de döntnek kételyek,vágunk, ígérünk szépeketés – tagadunk, ha kérdenek. Rebbenünk, ha kakas szólal,mit se törődünk a jóvalnem sózunk a többi sóval.hősök vagyunk, de csak szóval. Legyünk hát végre sziklavár,Akire nem hiába várA Mester vérző arca már!Arassunk! – Érik … Olvass tovább
Csillagos ma az ég,egy felhő se látszik;ugat a komondor,újabb vendég jár itt. Nő ül a szamáron,bandukol egy vándor.Nincs több üres fekhelyCsak egy ódon jászol. – Kelj fel, asszony tüstént,Süss pár meleg lángost!Hol az öreg pokróc?Hűvös idő jár most! Fektesd az ágyunkbaezt a gyönge lelket.férje meg a lócánnyughat, megpihenhet. Nekünk jó lesz kint is,s zizegő almon.Szálljon … Olvass tovább
Krisztus vére az egyetlen erő,Amely által a menny elérhető.Megnyílt a kárpit: drága öt sebek!Itt a szentek szentjébe léphetek. A Bárány vére oltalom jele.Míg rajtam van nem ér ítélete.Jöhet bűn, Sátán, nyomor vagy halálLelkem e vérben védelmet talál. E vér a legtisztább aranyruha.Örök öltöny. Szét nem foszlik soha…Terülj lelkemre, drága, üdv-adó,Hadd lehetnék fehér, miként a hó! … Olvass tovább
Ha elhagy a kedv s tovaszáll az öröm,Ha csügged és retteg a szív,Ha érzed a bűn kötelét magadon,És nincs aki megszabadít,Ó, jöjj ide, jöjj, ímé, áll a kereszt,Itt szűnik és oszlik a kétség.Betölti a szívedet égi öröm,Megújul a régi reménység. Elfárad a hős, megerőtelenül,Meglankad az ifjú erő,A kar lehanyatlik és roskad a térd,A szíved örömtemető,De … Olvass tovább
Ismertem egy kínzott embert.Árva volt szegény.Evezőjét vesztett bárkaa lét tengerén. Édesanya nem ölelte,Nem féltette őt.Apai szív nem sugárzottSzívébe erőt. Űzött vadként kóborolt, mintEgy halálra szánt,Míg egy csöndes estelen egyHáz előtt megállt. Apró otthon ablakábólÉnek hangja szólt,Megragadta ott az útonBúsan baktatót. Majd behívta és bevonta.Félve engedett.Ige mellett volt együtt egyKis gyülekezet. Fájó szívét megragadtaIsten szent szava.Üdvösségben részesült ottAkkor éjszaka. És ki addig … Olvass tovább