Somogyi Imre

Somogyi Imre – Fenyőág

Csillagvilágos téli este van,Családi körben ülök boldogan.Téli szél szárnyán jött az üzenet:Rongyos viskóban Jézus született –Karácsony éjjelén. Szent Bibliámból pár sort olvasok,Szobánkban a múlt emléke ragyog…Gyermekszemekben örömkönny fakadA gyertyafényes fenyôág alatt –Karácsony éjjelén. Márványos, tiszta, hideg éjszaka,Leszáll az álom édes angyala.Kis fiaimnak nyugágya felettJó anyukájuk susog éneket –Karácsony éjjelén. “Isten: szeretet, váltságot szerzett…”Sokáig hallom ezt … Olvass tovább

Somogyi Imre – Menjetek el, tehát

(Teológusok tanévzáróján) Vigyétek az Ige bizonyságát szerte,hogy az embert Isten csak azért büntette,mert elfordult tőle és szent parancsától,hamis törvényeket alkotva magától.Tudja meg mindenki, hogy minékünk adtaszerelmes szent Fiát, s értünk feláldozta…Térjen vissza hozzá a megtévedt világ,ezt zengje minden szív, súgja fű, fa, virág!Hadd költözzön be a szeretet és békeembertársainknak jéghideg szívébe.Omoljanak le a rideg válaszfalak,ádáz … Olvass tovább

Somogyi Imre – Péter

Hűvös tavaszéjszaka van.Lobog a tűz az udvarban… Talán te is vele voltál?Galileus nyelven szóltál! Igaz, hogy szóm galileus,De nem tudom, ki a Jézus! Megkötözve most kísérik…Valakinek szíve vérzik.Szíve vérzik, lelke zokog: Uram, tudom, hitvány dolog.Megtagadtam szent nevedet,Te is tagadj meg engemet… Egy tekintet a menetből,A tiszta és szent szemekből: Péter fiam, tudok mindent,Megbocsátok, áldd az … Olvass tovább

Somogyi Imre – A kereszt alatt

Egyszer igazán megláttalakAhol megláthat minden ember.Mikor halálra adtam magad,Hogy győzzél szent, nagy győzelemmel. Egyszer igazán megláttalak…Halálveríték vert ki éppen,Arcodon folyt sok bíborpatak…S én megdöbbenve álltam, néztem. Egyszer igazán megláttalak…Ajkadról a végső szó lebbent: Szemedből az utolsó sugár –És szállt: ‘Elvégeztem mindent!’ Egyszer igazán megláttalak…Lándzsát döftek át a szíveden.És akkor ott a kereszt alattVáratlanul megnyílt a … Olvass tovább

Somogyi Imre – A kereszt alatt

Egyszer igazán megláttalakAhol megláthat minden ember.Mikor halálra adtam magad,Hogy győzzél szent, nagy győzelemmel. Egyszer igazán megláttalak…Halálveríték vert ki éppen,Arcodon folyt sok bíborpatak…S én megdöbbenve álltam, néztem. Egyszer igazán megláttalak…Ajkadról a végső szó lebbent:– Szemedből az utolsó sugár –És szállt: ‘Elvégeztem mindent!’ Egyszer igazán megláttalak…Lándzsát döftek át a szíveden.És akkor ott a kereszt alattVáratlanul megnyílt a … Olvass tovább

Somogyi Imre – Pünkösd napja

Aki nem tud a hit szárnyán a magasba szállni, nem is tud a Megváltónak Szentlelkére várni. Ó, emberek! Krisztus nélkül mit ér ünnepléstek? Nincs ott pünkösd, nincs ott áldás, ahol nincs Szentlélek. Azért tehát Őt várjátok, Őt várjátok! – eljő Hittel égő lelketekbe, Mint a nyári szellő… Eljön Krisztus szeretettel, eljön Szentlelkével, ha várjátok s … Olvass tovább

Somogyi Imre – Magdolna könnyei

Halovány arcán könnyek árjaPatakzott végig két szeméből,Amikor drágakenet ömlöttAz alabástrom szelencéből…Amikor Jézus lábainálBűneit bánva haját tépte,Akkor is könnyek közben szállottNyugalom s béke a lelkébe! Sziklasír előtt nagy-nagy csendbenFénysávos hajnalhasadáskor– Mellette finom aromákkal –Könnye hull most is mint a zápor…Leroskad, mint a letört rózsa,Ő most a sírnak néma őre,Hullnak könnyei, mint gyöngyszemekA sötét, hideg sziklakőre. Üres … Olvass tovább