Somogyi Imre – A kereszt alatt
Egyszer igazán megláttalak
Ahol megláthat minden ember.
Mikor halálra adtam magad,
Hogy győzzél szent, nagy győzelemmel.
Egyszer igazán megláttalak…
Halálveríték vert ki éppen,
Arcodon folyt sok bíborpatak…
S én megdöbbenve álltam, néztem.
Egyszer igazán megláttalak…
Ajkadról a végső szó lebbent:
Szemedből az utolsó sugár –
És szállt: ‘Elvégeztem mindent!’
Egyszer igazán megláttalak…
Lándzsát döftek át a szíveden.
És akkor ott a kereszt alatt
Váratlanul megnyílt a szemem.
Megértettem, hogy szeretsz nagyon,
Minden értem van és helyettem.
Bűntől, haláltól szabad vagyok,
S én a szerelmed rabja lettem.
Láttam győzelmed a halálon,
Ott eljegyeztél engem örökre.
Most életem Jézus, felajánlom,
Szolgáljon Néked örömödre!
Szerző: Fórián Andrea
Kategóriák: Magyar költők versei
Címkék: Krisztus versek, Somogyi Imre