Somogyi Imre – Menjetek el, tehát

(Teológusok tanévzáróján)

Vigyétek az Ige bizonyságát szerte,
hogy az embert Isten csak azért büntette,
mert elfordult tőle és szent parancsától,
hamis törvényeket alkotva magától.
Tudja meg mindenki, hogy minékünk adta
szerelmes szent Fiát, s értünk feláldozta…
Térjen vissza hozzá a megtévedt világ,
ezt zengje minden szív, súgja fű, fa, virág!
Hadd költözzön be a szeretet és béke
embertársainknak jéghideg szívébe.
Omoljanak le a rideg válaszfalak,
ádáz ellenségek testvérré váljanak!

Prédikátoraink! Nézzetek az égre!
Mintha könny ragyogna jó Urunk szemébe’!
Kiterjeszti karját áldó szavak között
e megszentelt hajlék s e kis sereg fölött…
Menjetek, menjetek el a misszióba!
Mert rövid az utunk és eljár az óra.
Kezdjétek el nemes, mentő munkátokat,
keskeny úton járni tanítsatok sokat…
Áradjon rátok a Szent Szellem áldása,
Hívő szívünknek csak az a kívánsága.
Legyen missziótok mindig eredménydús,
örök vezetőnek
jövel, Uram, Jézus,
jövel, Uram, Jézus!

Nagyon tetszik, megosztom másokkal is!