Keresztury Dezső – Nyugati szél

Szél pengéi szelik a rengeteg, fény-ittas, hidegen józan eget. Arany téboly: végsőt lobban a nyár: az árnyék végtelenbe hull és vége már. A kétértelmű láng kigyújtja mind, mi pusztu...

Keresztury Dezső – Esti imádság

Ó, milyen vak homályba futnak kik nélküled indulnak útnak. A kezemet nézem: leszárad; szívem sívó homokkal árad. Valamikor kézen vezettél; szökni akartam, nem engedtél, csend volt szív...