Kevés öröm, sok véres, gyászos emlék Alkotja a multat hátunk mögött; Vészes pályán nagyság után törekvénk, De balsorsunk hatalma megkötött; Setét a mult, dicsőségünk világa, Mely ott ragyog, körülderengi bár; Halvány derűt idéz az éjszakába Az ég boltjáról a csillagsugár. S mi a jelen? makacs harc és vivódás … A sors elénk vészes csomót vetett, … Olvass tovább
Elhervad a virág, kidől a büszke cser, Mélység lesz a tető a tenger fenekén; Ama törvényt, mely szűl, változtat, elseper, Egykor fénylő bolygók mutatják feketén. – Ember, ki most nevet, zokogni megtanul, Meghal az átkozott, meghal a siratott; Nép lesz nagy nép felett s elvész óhatlanul … És mindez, oh uram! a te akaratod! A … Olvass tovább
I. Sárga gyopár fedj bé; zöld rozmarin ága hajolj rám! Bús sírom hantján, nyílj ki fehér liliom! Hű mátkám! a gyopár szív-búdat; a rozmaring, édes Szűlök! az eleven kínotokat jegyzi. Én vagyok a liliom, sárnak halavány liliomja! Szűz koszorús fővel, menynek arája levék! Hü jegyesem! melytől elsáppada arcod utánam: Bánatodat híven jegyzi a sárga gyopár! … Olvass tovább
Meghozta gyümölcsét Zöld ágam; az ágnak alatta, A hontalan útast Kért nyúgalom árnya fogadta, S a vész idején menekülve alám: Rá védve borúlt leveles koronám! S engem, ki tenyésztem A messze vidék örömére: A törpe halandó, Fejszét derekamra ki mére, Hogy több tavaszon ki ne hajtson az ág, Őrnek siri lakja tövébe kivág. És akinek … Olvass tovább
Nem hallod-e? kopogtat valaki… Told hátra, édes anyjok, a reteszt! Setét van künn s erősen fú, esik, . . Erszd be a szegény utast, ereszd Boldogtalan, kinek ma útja van, S ott éri a szent est, hot idegen… Csak. erre, erre! bátran egyenest, – A szó elég jókor tesz idebenn! – Ah, ifjú s vándor, … Olvass tovább
Hullámzó érzemény közöttJövén az úrnak templomából: Lelkemben még sok visszahangzikA halott ígének szavából. Ugy tetszik, mintha hallanám: Mikép zendűl a pásztor-ének,Sziv és ajk hű összhangzatábanAz istenember nagy nevének. A megváltó ma született…!Betölt az évek teljessége…Dicsőség Istennek mennyégben!Az emberekhez égi béke! De szívem rögtön elszorulMiatta sajgó fájdalomnak,Midőn tovább zendűl az ének: Legyen szabadság a raboknak! Az … Olvass tovább