Dűljön össze minden, ami régi,Omoljon szét, ami romlás, átok,Múlt bűnéből nem kell többé semmi,Új életet, új világot várunk! Dűljön össze minden, ami régi,Dűljön össze önzésük fénytornya,– Gyűlölködés, harag, öntetszelgés –Ne legyen több bús, kesergő, árva!Mindaz, amit magunk építettünk,Amit az emberek szépnek láttak,Minden önző, képmutató tettünkHadd vettessék alá kemény bárdnak! Dűljön össze minden hamis jótett,„Énünk” csúcsára … Olvass tovább
Ne hagyd, hogy szenvedjek tovább…Ne hagyd, hogy zuhanjak alább,Mert elveszítem gyöngyeimÉs kiszáradnak könnyeim.Lelkem elernyed, mint fonál,S szívem miként repedt pohárÜresen marad, árva lesz,Nem kerül áldott kezekhez.Mélységes örvény tátong rám,Felém csap ezernyi hullám,És reám tapos minden láb.Ne hagyd, hogy szenvedjek tovább!Legyen éltem napsugaras,Szárnyaljon lelkem, mint a sasMagas szikláknak ormain,Hova nem jut fel bánat, kín,Hol a láthatár … Olvass tovább
S élni igazán szeretnék…Nem úgy, amiként sokan élnek,Dolgoznak, sírnak, nevetgélnek…Vagy éltek fáraók a trónonÉs szirének a szigetpartonKis eszkimók a jégtengeren,Vagy ősatyánk az Édenkertben. Kik a világgal nem törődtek,Könyörületes szívvel jártak,Jutalmat senkitől sem vártak.Szerettek szívvel, szájjal, tettel,Nem sújtottak senkit kereszttel,De ők viselték mások terhét,Testvérül fogadták a szegényt.Mindenki üldözte, gúnyolta,Otthonuk volt a katakomba. Kiket bántott fagy, jégeső, … Olvass tovább
Mosolygó arcod elé állok,Karod ölelésére várok,Nézem szép szemed ragyogását,Hallgatom szíved dobogását…S míg forró anya-csókod rám hull,Könnyes arcom kebledre simulS vallok neked, míg könnyem pereg:Anyám, szeretlek! Okom erre kimondhatatlan…Nincsen rá elegendő szavam.Mit hű szíved s kezed tett értem,Nem vagyok képes kibeszélnem.De igyekszem, hogy minden tettel,Parányi gyermekéletemmelHirdethessem földnek és mennynek:Anyám, szeretlek! Mindig az lesz az imádságom:Isten védjen, … Olvass tovább
Én erőtelen vagyok Istenem.Karom lankadt, életem gyenge.Nem tudom harcomat megharcolni,Munkám nem megy ahogy kellene.Bízni saját erőmben nem tudok,Fogytán van az … Gyenge a kezem!Nagy munkámban, amely előttem áll:KEZED SEGÍTSEN! Törhetetlen hitre van szükségemSzent lángra, mely lelkemben lobog!Konok, bálványos, téves utakonEsdő szívem hevesen dobog.Ó, nézz reám göröngyös utamon,Míg sebzetten csurog a vérem …Nagy tusámban, mit megküzdenem kell:KEZED … Olvass tovább
És elmúlik minden, mit önző szíveddelitt lenn megszerettél és megcsodáltál:régi életed zilált kerete, tüskés bozótja,csalfa reménye, fájó szerelme, ábrándos álma,s a féktelen, ifjú tombolások…tavaszok, nyarak, bánatos őszök;mind, mind elmúlnak. Sárguló lombokzizegve hullanak lábaid elé,megadva maguk… Elhagy a barát és ellenség is elhagy…az élet minden édes melege megfagy,elszáll a nap, röppenek az évek,elnémul ajkadon az örömének,virágillattal … Olvass tovább
Hogy szent szíved bús könnyeimremég mindig figyel,s áldott szavad hangzik még felém…Hogy utamon nem hagysz magamra,nem ölsz meg, mint halálra méltót,de megtapostad ama régi kígyót,mely tönkretette emberéletünk… Hogy szívemben van égő vágy utánad,hogy mindent, mindent megtalálok nálad,mire szükségem van…Hogy bűneimet még meg tudom bánni,az elveszettek sorsát tudom szánni,hogy szabad sírni, szabad mosolyogni,s gyarló életemet Tehozzád … Olvass tovább
Életünk e földön magvetés, Születés legyen, vagy temetés, Bölcső van nálunk vagy koporsó, Vagy kútba tört a vizeskorsó, Összeomlott minden cél és terv, Öröm fog el, vagy fájó keserv, Mind vetés ez, biztos és igaz, Tiszta búza, avagy szennyes gaz. Vetés, vetés, vetés az élet … Végén aratsz! Hogy mit? Kérdezed?! Aratod azt, amit vetettél, … Olvass tovább