Dűljön össze minden, ami régi,
Omoljon szét, ami romlás, átok,
Múlt bűnéből nem kell többé semmi,
Új életet, új világot várunk!
Dűljön össze minden, ami régi,
Dűljön össze önzésük fénytornya,
– Gyűlölködés, harag, öntetszelgés –
Ne legyen több bús, kesergő, árva!
Mindaz, amit magunk építettünk,
Amit az emberek szépnek láttak,
Minden önző, képmutató tettünk
Hadd vettessék alá kemény bárdnak!
Dűljön össze minden hamis jótett,
„Énünk” csúcsára vezető lépcsők,
Öntetszelgés, hiú önszeretet,
Legyenek ma életünkben végsők!
Szálljon messze, örökre szálljon el
A kérkedés minden hamis árnya,
Hogy felépülhessen ezek helyett
Keblünkben az Istennek országa!