Bódás János – Megüresítem magam

Ha földereng az égi csillag,Hirdetni: itt az Újszülött,a napkeleti királyokkalmajd én is útra készülök. Az ajándékuk drága mirha,illatos tömjén, dús aranyés én, a koldus, így megyek csakszegényen, ajándéktalan. Nincs kincsem, rangom, csak a bűnöknagy halma rakva lelkemen,kiszórom ezt is, hogy szívembenminél több tiszta hely legyen, mert így, tudom, hogy Betlehembenem megyek ajándéktalan:az lesz a legszentebb … Olvass tovább

Bódás János – Számadás

Nem voltam hű szolgád Uram,pirulva vallom ezt.Többször vonzott a rossz világ,mint a véres kereszt. Ezerszer be kell látnom azt,hogy méltatlan vagyok.A bűnök árja elborít,nem fogy, sőt, mind nagyobb. De eddig is áldott kegyelemhordozott Jézusért.Ezt a kegyelmet vissza nevond. Ó vissza ne kérd, mert ebből éltem – és ha szóltgyümölcsöző beszédszívemből, számból; szüntelenkegyelmedről beszélt. Kérlek, irgalmazz … Olvass tovább

Bódás János – Hol van az Isten?

Felettünk a föld légköre,feljebb a sztratoszféra,azon túl a bolygók öve,az ember büszke célja.Tovább az űr, a csillagok,fényévek távolában,hol milliónyi nap ragyogs millió új világ van,születő, szétbomló világ,roppant magasság, mélység,s azon túl semmi?… csak a tág,mély, félelmes sötétség,mit se hang, se fény át nem üt?…S az Isten?… hol van?…… … … … … Mindenütt!!

Bódás János – Úrvacsora

Az csak igazi, az a hit,mely mindig ád s tesz valamit,mely testet ölt, él s látható,termő, jövővel bíztató,mibe itt, s ma lényegül átKrisztus, megmutatván magáttebenned is: ha emberüldolgozol s nem selejt kerülki a kezedből, – s hogyha késtrejt szó, kéz – te adsz békülést.Ha ott küzdesz azok között,kik ma űzik az „ördögöt”:háború, nyomor démonát.s az … Olvass tovább

Bódás János – Elveszíthetetlen öröm

Nem igaz, hogy az élet rút, kegyetlen,sok öröm van, elveszíthetetlen.Van öröm, amely mindörökre tart,nem árt neki szó, se tűz, se kard,se fagy, se szélvész, átok vagy nyomor,mitől a világ oly sokszor komor.Van öröm, amely soha nem apad,s ez az öröm: add másoknak magad!Míg élsz, magadat mindig adhatod.Adj szót, vigaszt, ha van falatot,derűt, tudást, vagy békítő … Olvass tovább

Bódás János – A prédikáció

Csodálatos a prédikáció, – gúnyolhatják-, itt Istené a szó! S ha belülről látnád a szíveket, elállna akkor a lélegzeted: Van megszállott, ki rázza láncait, Van Saul, akit égi fény vakít, Van, ki most döbben rá, hogy elveszett, s riadtan keres egy mentő kezet, van gúnyos, konok, lázadó, pogány, van ki a végső ítélettől retteg; de … Olvass tovább

Bódás János – Én elhiszem

Megszületett Isten Fia,világra hozta Mária,kire leszállt a Magasságos,Aludt a város. Szűz szült, csillag kelt, ég kinyílt,Angyalok hoztak égi hírt :legyen Istennek dicsősége,s a Földön Béke!… Míly titok ez! Mint szép mese!Meg se értheti senki se,akinek alszik még a lelke,legyint nevetve. De én szívemre hallgatok,nekem boldogság e titok,s halálig vallja szám, szívem:—én elhiszem! Hiszem, mert ez … Olvass tovább

Bódás János – A gyülekezet énekel

Kihallatszik az ablakon át:buzgón kéri Izráel Pásztorát.Halkan szűrődik, szinte angyali.El nem mondhatom, mily jó hallani!Oly szép az ének – orgona zene,könnyes lesz sok járókelő szeme.Örül a szívem és örül az ég,hogy zeng boldogan három nemzedék.Mert itt a templom nem üres soha,lehet az élet zord és mostoha.Bizony van kín, gond, bánat, rák, halál,de a szív nyugtot … Olvass tovább

Bódás János – Dícséret

Meghódolok Uram előtted. Hatalmad látom, ismerem. Neked köszönhetem, hogy lettem: Te vagy teremtő Istenem.  Neked köszönhetem hogy élek,s ezer halálos buktatón nem vesztem el, – hiszen Te voltál megtartóm és oltalmazóm.  S mert az ördög zsákmánya lettem, és veszni tért az életem, – hogy megszerezd, – a véred árán megváltóm is lettél nekem.  Áldásodat meg nem becsültem, eltaszítottam kezedet, Te türelmesen csak megáldasz, mert jóság vagy … Olvass tovább

Bódás János – Csak a hit

Van-e Isten? Nem bizonyítom, Ha a világot felborítom visszájára, hogy belenézz, csak titok marad az egész.  Se agy, se műszer nem segít. Járd be az űr térségeit,boncolj sejtet, vagy bonts atomot, az Isten titkát meg nem oldod.  Szűrd a fényt, vizsgáld az eget, asztallal idézz szellemet,Istent le nem tagadhatod,de be sem bizonyíthatod.  Nem tárgy, nem eszme: Élet Ő! Ésszel meg nem ismerhető,Az … Olvass tovább