Mindig csak adni

A jó öreg kút csendesen ontja vizétígy telik minden napja.Áldott élet ez, fontolgatom:csak adni, adni minden napon.Ilyen kúttá kellene lennem.Csak adni teljes életemben.Mindig csak adni?Ez terhet is jelenthet!Jó kút, nem érzed ezt a terhet?Belenézek, tükre rám ragyog,de hiszen a forrás nem én vagyok!Árad belém, csak továbbadom,Vidáman, csendben és szabadon.Hadd éljek ilyen kút-életet,Osszak áldást és sok-sok … Olvass tovább

Túrmezei Erzsébet – Ahol ránk Jézus vár

Valami mindig vár.Hol munka, lárma, hajsza,hol a mindennapok küzdelme, harca,hol keservek és kísértések,próbák, bukások és szenvedések,hol csend, csend, csend…Kívül?Vagy bent:Valami mindig vár. S Valaki mindig vár.Mert Jézus mindig, mindenütt ott van.Ott a zajban, a mindennapokban,küzdelmekben, és feladatokban,ott szenvedésben és kisértésben,hogy felemeljen, őrizzen, védjen,hogy tanácsoljon, segítsen, áldjon,átvigyen tűzön és akadályon,új erőt adjon új kegyelemben. Mindenütt mindig … Olvass tovább

Árvai Emil – A megoldás

Ballagsz életed útjain…Egy titkos kamera figyel,szavaid, gondolataidrejtett mikrofon veszi fel. Kiskorból emléked kevés;talán rád nyomta bélyegét,tudat alatt hordozod ésanélkül tán, hogy értenéd. Aztán gyerekkor, ifjúkor,szülők, barátok, iskola…A félelem itt ért utol,és jött a magány is lopva. Felnőtt vagy, és mint kisgyerekszeretet után sóvárogsz,hogy fontos légy valakinek,s gazdagítsad a világot… Ballagsz az élet útjain;a szemeddel azt … Olvass tovább

Túrmezei Erzsébet – Fény előttem, fény utánam

Év előttünk, év utánunk,harcok zúgtak át felettünk,s könnyözönben, vérözönben békekövetek lehettünk.  Év előttünk, év utánunk,fény előttünk, fény utánunk,Krisztus járt velünk naponta,szenvedéseink is ragyogásba, fénybe vonta. Fény előttünk, fény utánunk,zengj előttünk, zengj utánunk,boldog ének, hála ének,zengj be minden földi utat,minden percet, minden évet,zengj előttünk, zengj utánunk. Nagyon tetszik, megosztom másokkal is!

Victorinus – Jézus

Jézus nem korlát, nem gúzs, nem sorompó.Nem börtöne a szabad gondolatnak,Hol ablaktalan, fekete falak köztszárnya törik a felcsillanó napnak. Jézus nem nyűg, nem lánc és nem bilincs.Nem gátja a szirombontó fénynek.Nem eltiprója a bölcs haladásnak,S nem gyűlölője a magasztos szépnek. Jézus halála nem a halálért volt,Hanem azért, hogy már e földön járvaBoldog legyen, ki élni … Olvass tovább

Vargha Gyula – Jövel, Megváltó!

Ólmos, nehéz köd, a föld és az égAlaktalan bús szürkeségbe foly;Fejünk fölött még egy csillag sem ég,Egy bíztató sugárka sincs sehol.E földi faj, fényes nyarát leélvén,A sír felé tart, mert megvénhedett…Ragyogj le reánk, te áldott, éltető fény,Megváltó égi szeretet. A mindenség ezer csodáibólHiába int felénk az Alkotó,Tagadja őt a gőgös földi por,A percznyi fényében hívalkodó.Erős … Olvass tovább

Csighy Sándor – Krisztus

Ne legyen mellünkön fénylő kereszt,Ne színes kép az imakönyvben,ne legyen üres külsőségmi elmerül lelki közönyben. Ne legyen zászló csupán,éneklő tarka körmenet,ne legyen barka, pálmaágamit emlékül törjenek. Ne legyen hitünk cégére,szavakon lógó hitvány rongy,s ne legyen feltűnési vágy,mi szűk szívekben szorong. Legyen szívünk melege, lángja,lelkünk taván a béke, a csend,Ő legyen a Mindenség királya,a hajnal és … Olvass tovább

Somogyi Imre – A kereszt alatt

Egyszer igazán megláttalakAhol megláthat minden ember.Mikor halálra adtam magad,Hogy győzzél szent, nagy győzelemmel. Egyszer igazán megláttalak…Halálveríték vert ki éppen,Arcodon folyt sok bíborpatak…S én megdöbbenve álltam, néztem. Egyszer igazán megláttalak…Ajkadról a végső szó lebbent: Szemedből az utolsó sugár –És szállt: ‘Elvégeztem mindent!’ Egyszer igazán megláttalak…Lándzsát döftek át a szíveden.És akkor ott a kereszt alattVáratlanul megnyílt a … Olvass tovább

Túrmezei Erzsébet – Légy Krisztus hordozó

„Azt szolgálom, aki a legerősebb!”„Én vagyok az!” – hazudta rá az ördög.Alkut kötöttek, s elszegődött. Aztán Jézus nevét ismerte meg.Látta, hogy ahányszor kiejtik,az ördög rémülten remeg.„Hazudtál, mert Jézus a legerősebb!”– kiáltott, és otthagyta egyik este.Jézust kereste,hogy néki ajánlja fel erejét. Ment, mendegélt.Zúgó folyamhoz ért.Egy hófehérszakállú, halk öregútközbenolyan különös dolgokat beszélt:hogy Jézust az szolgálja itt,aki máson … Olvass tovább

Ady Endre – A Krisztusok mártírja

Vad, nagyszerű rajongást oltott Az Érnek partja énbelém, Csupa pogányság volt a lelkem, Gondtalan vágy és vak remény. Forgott körültem zagyva módon Lármával, vadul a világ És én kerestem egyre-egyre Valami nagy Harmóniát. Paraszt Apollónak termettem, Ki dalos, erős és pogány, Ki szeretkezve és dalolva Dől el az élet alkonyán. Pogány erőtől, daltól, vágytól A … Olvass tovább

A weboldal használatának folytatásával Ön elfogadja a cookie-k használatát. Felhasználási feltételek és Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás