Tóth Árpád – Vasárnap

Ó, lesz-e nékem valaha Egy csendes, barátságos kertem, Hol fényes lombú fák között Hosszan, békén lehet pihennem? Hol bölcsen elemezhetem Megélt, elmúlt tragédiáim, S csendesen mosolyo...

Tóth Árpád – Notturno

A szürke éj kóbor lovagja lettem, Mint egy beteg, unalmas trubadur, S amint az est sok groteszk árnya lebben, Megindulok, merengve, szótlanul… Gázlángok fényén, mint nagy lázas rózsá...

Tóth Árpád – Isten oltó-kése

Pénzt, egészséget és sikert Másoknak, Uram, többet adtál, Nem kezdek érte mégse pert, És nem mondom, hogy adósom maradtál. Nem én vagyok az első mostohád; Bordáim közt próbáid éles...

Tóth Árpád – Krisztus-képre

Szelíd gyermek, mért késztetsz, hogy megálljak, Felém mért nyújtod nyájasan kezed? Szívem, mely mindig későn érkezett, Szelíd gyermek, lásd, lomha, furcsa, bágyadt. Leomlanék csókolni...

Tóth Árpád – Karácsonyi emlék

Itt volt, elment a szép karácsony, S amíg itt volt, jó koszton éltünk, Cukron, fügén, mákos kalácson. Hozott diót, mogyorót, smukkot, Új százkoronás is volt nála, De erről alig szólt...