Dutka Ákos – Krisztus éjszakája

Valakit vártak szomjazottan,Ezer lélekben vajudott a vágy:Csak jönne s hozná – oh akárki –az új igét: a jövendő szavát.Valamit várt a nép, az ÉletFelhők közül a tengerek felől,Csodát… Csodát a szürkületbe,Mi megfoganva, megteremveKiválni készült az éj méhiből… … Lassan kihunyt már mind a mécses,Egy hárfa pengett messze valahol,Chedron felől a déli éjbeIllat ömlött az olajfák … Olvass tovább

Dutka Ákos – Krisztus álma

Libánon ormán, sötét cédrusokraFátylat terít a jordánvölgyi köd,S a kék boltívü déli alkonyatbanPiros csillag ég a cédrusok fölött…A templom-ablak ide átvilágít,Az ács-műhelyben csendes este lett, –Ablakhoz űl most Mirjam kis fiávalS nézik a párás alkonyi eget. Anyám… az Öreg Jochanán beszélte…Látod keleten a vörös csillagot?Piros tüzében új idők nagy álma,Megváltó titkok hajnala lobog…Tíz éve ma, … Olvass tovább

Dutka Ákos – Karácsony

A régi házban, hol apánk ilyenkor aranyba mázolt almát és diót mesélve karcsu, vidám angyalokról kik zsákban hordanak ma minden földi jót. Emlékszel anyánk boldog asztalára, hol illatozva gőzölt a frissen sült kalács, a gyertyafényből, fenyő illatából szövődött a derűs, ünnepi varázs? Istenem, ha még egyszer lehetne asztalodhoz ülni, édes jó anyám, s a Te … Olvass tovább