Sík Sándor – Galileai férfiak

Galileai férfiak,mért néztek az égre?Mért, hogy forró könny fakadférfiak szemébe? –Jézus Krisztus visszajön,Jézus Krisztus él! Galileai férfiak,mért, hogy tétlen álltok?Vár a Kelet és Nyugat,Krisztus bízta rátok.Hirdessétek mindenütt:Jézus Krisztus él! Galileai férfiak,milyen jelre vártok?Várjatok még tíz napig,Lelkét küldi rátok.Nem hagy árván, nem hagy el:Jézus Krisztus él! Galileai férfiak,ha majd jön az óra,élőket és holtakathív majd számadóra:a … Olvass tovább

Sík Sándor – Bűnösök menedéke

S hadd imádkozom a nem-szűzekért,Hadd hozom el a bűnösök, a gyengék,A Barabbás-üvöltők seregét,A mosdótálas Pilátusok rendjét.A farizeusok, a vámosok,Írástudók és papifejedelmek,Az inaszakadtak, a poklosokUtánam mind elibéd seregelnek. Könyörülj rajtuk, ó, könyörülj rajtunk,Akik magunkon nem könyörülünk,Ütődött-voltunk mélyéből sóhajtunkA magasság arcába – s itt ülünk,És szégyeneljük ezt a sóhajunkat,S szégyelljük azt is, hogy szégyenkezünk,És ássuk, egyre ássuk … Olvass tovább

Sík Sándor – A kék palást

„Anyai palástod fordítsd oltalmunkra!” (Boldogasszony Anyánk)Amelynek színe mint a mennyÉs mint az édesanya-szem,Olyan ölelő, olyan áldott,Énekelem a Kék Palástot. Kék mint az ég, jó mint az ég:Mélység, magasság, messzeség,Körülkarol és el nem enged,Megharmatoz és fölmelenget. Olyan könnyű a mosolya!Búzavirág és ibolya.És mégis oly kimerhetetlenÉs titokzatos, mint a tenger. Ó tőlem milyen messze márAmely eléd bírálni … Olvass tovább

Sík Sándor – Szél

Kövek felett, romok felettDalolnak füttyös friss szelek. Fiatal szél hajnalba szól:Föl emberek, a hegy dalol. Föl emberek, az új nap ég,Száz titkot rejt a messzeség. Ott fönn az élet oly csodás,Ott vár a boldog látomás. Ott nyílt az ég, s az Úr közel.Föl emberek, a nap tüzel. A dél langyos szellője szól:Ki fáradtál, most nyughatol. … Olvass tovább

Sík Sándor – Holtig-e vagy hazáig?

Ne hívjatok, nagy hegyek,Magamtól is elmegyek. Fáim, ti se küldjetek,Úgy sincs nyugtom köztetek. Kanyarog az öreg út.Lábam alól majd kifut. Fojt a por és tör a kő,Hol van már a delelő! Delelőtől esteligJaj de hamar eltelik Temetőből fúj a szél,Megy az ember, mendegél. Honnan? hova? merre? mért?Én se mondom, te se kérdd. Fut a felhő, … Olvass tovább

Sík Sándor – Kézrátevés

Azelőtt tudtam, ki vagyok,Most nem tudom.Akartam is, sokat, nagyot,S ma hányszor cserben nem hagyottÖreg lovam, rozsdát fogottAkaratom! Embereket is, arcokat,Ki jó, ki rossz?Akárcsak édes magamat,Úgy ismertem mindnyájukat,És tudtam is, mi a szabad?Mi a tilos? Bizony, hogy most nem kérdezem,Ki rossz, ki jó?Mindenkinek testvéresenElébenyújtom két kezem,Én felperes már sohasem,Hát még bíró! Két kézen át amit tudok,Vajmi … Olvass tovább

Sík Sándor – Ketten a Mesterrel

Fehér fényben, fehér ruhában,Egy férfi jár előttem egyre.Vezet, vezet, kezem kezében,Föl a magányos, nagy hegyekre.Az emberarcok ködbe vesztek,Ketten vagyunk a hegyeken.Kézen fogva vezet a Mester,S én követem. Megláboltam a pusztaságot,Homokviharos, sívó tengert.Szürke porát szívemre szórta,Szörnyű magánya majd hogy elnyelt.De tikkadt lelkem felüdítveA Mester arca járt velem.Kezem meleg kezébe fogta,S én követem. Lehevertem illatos fűreOázisok mézes … Olvass tovább

Sík Sándor – Fények

Arcom körül a szentjánosbogárkákSuhanva lengenek.Milyen picik, milyen picik!S hogy fénylenek! Fejem fölött túlnanvilági fáklyák.A csillag-rengeteg.Milyen nagyok, milyen nagyok,S hogy fénylenek! Csak én legyek setét?Szítsd fel, Uram, szívem szövétnekét!

Sík Sándor – A Mindennevű

Mindennevű, hogyan szólítsalak?Nazianszi Szent Gergely I.Mindennevű, hogyan szólítsalak?Mindenarcú, hogyan tapintsalak?Mindenszívű, hogyan szeresselek? II.Titkosrendőr, polgári ruhában,Az utcán ődöngők semleges mosolyával arcán,Jelvénye az átmeneti kabát hajtókája alatt,Nadrágzsebében a szolgálati fegyver,Állán bozontos álszakáll:Mint az árnyék, mint a gond,Úgy szegődik a megjelölt nyomába, –Engedi, menjen, amerre a dolgai vonják,Családi körbe, hivatalba,Moziba is, a bársonyos homályba,Vagy kettesben az espresso kerek … Olvass tovább

Sík Sándor – Légy csendességben!

Légy csendességben, Isten hogyha hív,Halkan szólít, mint pásztorhangú síp.Kelj fel, és indulj engedelmesen,Kutyuska-vígan, bárány-csendesen. Ha futni verne vesszős szenvedély,Ne gondolj vele: menj és mendegélj.Ha futva hány el bárki, meg se nézd:Csak el ne vétsed a csilingelést. Ne nézz se jobbfelé, se balfelé:Csak az egyenes út az Istené.Hátad mögött ha mennydörög se bánd,Te csak sürögj a … Olvass tovább