Ne hívjatok, nagy hegyek,Magamtól is elmegyek. Fáim, ti se küldjetek,Úgy sincs nyugtom köztetek. Kanyarog az öreg út.Lábam alól majd kifut. Fojt a por és tör a kő,Hol van már a delelő! Delelőtől esteligJaj de hamar eltelik Temetőből fúj a szél,Megy az ember, mendegél. Honnan? hova? merre? mért?Én se mondom, te se kérdd. Fut a felhő, … Olvass tovább
Azelőtt tudtam, ki vagyok,Most nem tudom.Akartam is, sokat, nagyot,S ma hányszor cserben nem hagyottÖreg lovam, rozsdát fogottAkaratom! Embereket is, arcokat,Ki jó, ki rossz?Akárcsak édes magamat,Úgy ismertem mindnyájukat,És tudtam is, mi a szabad?Mi a tilos? Bizony, hogy most nem kérdezem,Ki rossz, ki jó?Mindenkinek testvéresenElébenyújtom két kezem,Én felperes már sohasem,Hát még bíró! Két kézen át amit tudok,Vajmi … Olvass tovább
Fehér fényben, fehér ruhában,Egy férfi jár előttem egyre.Vezet, vezet, kezem kezében,Föl a magányos, nagy hegyekre.Az emberarcok ködbe vesztek,Ketten vagyunk a hegyeken.Kézen fogva vezet a Mester,S én követem. Megláboltam a pusztaságot,Homokviharos, sívó tengert.Szürke porát szívemre szórta,Szörnyű magánya majd hogy elnyelt.De tikkadt lelkem felüdítveA Mester arca járt velem.Kezem meleg kezébe fogta,S én követem. Lehevertem illatos fűreOázisok mézes … Olvass tovább
Arcom körül a szentjánosbogárkákSuhanva lengenek.Milyen picik, milyen picik!S hogy fénylenek! Fejem fölött túlnanvilági fáklyák.A csillag-rengeteg.Milyen nagyok, milyen nagyok,S hogy fénylenek! Csak én legyek setét?Szítsd fel, Uram, szívem szövétnekét!
Mindennevű, hogyan szólítsalak?Nazianszi Szent Gergely I.Mindennevű, hogyan szólítsalak?Mindenarcú, hogyan tapintsalak?Mindenszívű, hogyan szeresselek? II.Titkosrendőr, polgári ruhában,Az utcán ődöngők semleges mosolyával arcán,Jelvénye az átmeneti kabát hajtókája alatt,Nadrágzsebében a szolgálati fegyver,Állán bozontos álszakáll:Mint az árnyék, mint a gond,Úgy szegődik a megjelölt nyomába, –Engedi, menjen, amerre a dolgai vonják,Családi körbe, hivatalba,Moziba is, a bársonyos homályba,Vagy kettesben az espresso kerek … Olvass tovább
Légy csendességben, Isten hogyha hív,Halkan szólít, mint pásztorhangú síp.Kelj fel, és indulj engedelmesen,Kutyuska-vígan, bárány-csendesen. Ha futni verne vesszős szenvedély,Ne gondolj vele: menj és mendegélj.Ha futva hány el bárki, meg se nézd:Csak el ne vétsed a csilingelést. Ne nézz se jobbfelé, se balfelé:Csak az egyenes út az Istené.Hátad mögött ha mennydörög se bánd,Te csak sürögj a … Olvass tovább
S egyszer, mint a tiszta hold a vizen,Mélyeimnek mormoló vizébőlFölmerült az Élő Isten arca. Hírnököt nem járatott előre,Fullajtár sem harsonázta jöttét:Nem mehettem hódolón elébe. Még csak nem is kopogott az ajtón,Még sem rezzent léptein a padló,Meg sem lobbant mécsem lángja tőle. Halkan, halkan, mint beteg fiúnakÁgya mellé simul édesanyja,Úgy az Isten: csak hogy egyszer itt … Olvass tovább
A hold ezüstös csónakaAz ég vizén evez.Oly tiszta, szép az éjszaka!A föld oly fűszeres!Az álmodó nagy orgonákAz ifjú kerten átMintha dalolva ontanákA május illatát. Hull, hull a zsongó halk lepel,Az illat fátyola.Az éjszakában ünnepelA teltség mámora.Illattal, csenddel telve mind,A tó, a föld, a fény,Oly csordulásig telve, mintA jó Istennel én.
A templomtól a temetőig,Temetőtől a templomig,Ahol e hűvös nyáridőbenBallagó életem folyik,Jár a sok jó falusi ember,Gyerek szalad, szekér döcög.El-elnézem és meg-megállokÉs mindenkinek köszönök. A templomtól a temetőig,Temetőtől a templomigHa járok, mást sem tesz a szívem:Mindegyre csak találkozik.A legtöbben visszaköszönnek,Van, ki tovább megy ridegen,Van, aki bambán visszabámul,Csak egy nincs köztük: idegen. A templomtól a temetőig,Temetőtől a templomigMinden … Olvass tovább
Nem tündökölsz az égi seregekAngyalainak kilenc kórusában,Hasztalan keresem a Bibliában,Emberi nyelven nincs is tán neved. Nem a nagyokat, nem a szenteketKíséred át az Isten Államába:Kisemberek utolsó állomása,A kis halál, ez a te őrhelyed. Mikor jössz hozzám? Lesz nekem szavad,Szabadítóbb a földi fájdalomnál?Lesz-e, hogy neveden szólítalak? Ó bár te hívnál, angyali Ajak,A néven, mely a túli … Olvass tovább