Kiss Jenő – Kőből kibomló arc

Krisztus feje bomlik ki a kőből. Udvarunkon látható e kő. Aki ránéz, kissé visszahőköl, Majd eltölti egy csodás erő. És csak nemrég alakult ez így ki! S én pillantottam meg legelőbb! Kinek mondom, el se tudja hinni – és csak áll a látomás előtt. Felénk fordul, tornácunk felé Ő, rajtunk tartja két meleg szemét, arca … Olvass tovább

Kiss Jenő – Pásztorok zavara

A fény, a félelem, az angyaleloszlott már az égi hanggal,nem zeng a mennyei torok –de szívükben még száll a langy dals csak állanak a pásztorok –:„Megszületett királyotok!” Hej, mire várunk? Útrakelvesiessünk áldott Betlehembe!– s botunk már indul is sután;az egyik még kinyúl a lengebárányfelhős barik utáns meghajlít egyet a nyakán. Mennek a tág, visszhangos éjben,ők … Olvass tovább