Erdélyi József – Esőcsepp

Szerettem nézni az esőt,hogy issza hő nyáron a föld,mint lázas száj, repedezett;szerettem, hogyha úgy esett,mintha vederből öntenék,villámlott és dörgött az ég,féltem, de ha eső esett,azt néznem olyan jólesett,hogy a viharral szembeszálltam,míg el nem állt, ajtóban álltam,s néztem az égi háborút,melyben a föld egy hadiút,holott mihelyt a földre ér,minden esőcsepp talpra kél;talpra ugrik, mint égből cseppent,vagy … Olvass tovább

Erdélyi József – Szeretet

Szeretem én az eget úgy, ahogy van,derűsen, borusan;szeretem a földet is úgy, ahogy van,sárosan, porosan. Nem válogatok sem égben, sem földben,sem időben, sem térben;arravaló, hiszem, hogy térdre essek, –arravaló a térdem. Arravaló az út, hogy menjek rajta,s hogy ráboruljak holtan,mint egy ledőlt fa; ne tudja bár senki,hogy ki voltam s mi voltam…

Erdélyi József – Kék Miatyánk/Néma imák

Legszebbek a néma imák… Imádkozik minden virág; kék imát mond a kék katáng, kék virága kék Miatyánk. Gyalogútak, dűlők fele kék katánggal van most tele; mélyűlt keréknyomok között milljó kék Miatyánk köszönt. – Ki itt jársz, légy jó emberünk, s néma imát mondj mivelünk; tekints némán az égre fel, – egy pillantást megérdemel. Szekérkerékkel töretünk … Olvass tovább

A weboldal használatának folytatásával Ön elfogadja a cookie-k használatát. Felhasználási feltételek és Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás