Csillagos ma az ég,
egy felhő se látszik;
ugat a komondor,
újabb vendég jár itt.
Nő ül a szamáron,
bandukol egy vándor.
Nincs több üres fekhely
Csak egy ódon jászol.
– Kelj fel, asszony tüstént,
Süss pár meleg lángost!
Hol az öreg pokróc?
Hűvös idő jár most!
Fektesd az ágyunkba
ezt a gyönge lelket.
férje meg a lócán
nyughat, megpihenhet.
Nekünk jó lesz kint is,
s zizegő almon.
Szálljon ránk az álom
szelíd angyalszárnyon.