Gerzsenyi Sándor – Péter

Mint a szikla, áll keményen,
Nagyot ígér vad hevében,
Kardot villant vas kezében…
Könny ég tagadó szemében.

Ilyenek vagyunk: Péterek;
állunk, de döntnek kételyek,
vágunk, ígérünk szépeket
és – tagadunk, ha kérdenek.

Rebbenünk, ha kakas szólal,
mit se törődünk a jóval
nem sózunk a többi sóval.
hősök vagyunk, de csak szóval.

Legyünk hát végre sziklavár,
Akire nem hiába vár
A Mester vérző arca már!
Arassunk! – Érik a határ.

Gerzsenyi Sándor további versei →