Kárász Izabella

Kárász Izabella – Hálát adok

Hálát adok azokértA titkon mondott imádságokért,Amiket az Ige diadaláért küldtek…Hálát adok azokértA titkon épült oltárokért,Amik viharok fergetegében le nem dűltek.Hálát adok azokért,Akik megtartották a hitet.A népért,Amely éretted küzdelemre ment,A békéért,Amiben könnyű lett a kereszt.A háláért,Aminek hangja, szava nincs!…Az igáért,Amelyik könnyű és jó bilincs.Hálát adok,Mert szépség van a szavak mögött,mert szép a lélek,Amikor megnyugszik két kezed … Olvass tovább

Kárász Izabella – Virágvasárnap

Jeruzsálemnek útja oly csodás,olyan gyönyörű, mint egy álmodás.Lángolva süt a fénylő Nap hevet,nézi ez ünnepi, nagy sereget. Virágok, ruhák tarka szőnyegénjár a dúsgazdag, a koldus-szegény.Hozsánnát kiált millió torok,és mindannyian olyan boldogok! Pálma hull, térdek mélyen hajlanak,amerre Jézus lassan elhalad.Ujjongó szavak…, új virágeső…Áldott a Király!… Áldott, aki jő! Jeruzsálemnek útja csupa fény,Virágvasárnap… régen várt remény…Örömmámorban ül … Olvass tovább

Kárász Izabella – Békesség néktek!

Békesség néktek! Visszajöttem,három nagy éj maradt mögöttem,három sötét nagy éjszaka.A békétlenség szülte őket,a halált és a szegverőket, –s a Golgotának hét szava vád a békétlen élet ellen.Békesség néktek! Ez a Szellem,a Lélek, a Test szava most.Parancs. A Feltámadott adja,mert azt szeretné, azt akarja:húsvéti hitben járjatok! Miért, hogy össze sose fértek,hogy könyörögtök, egyre kértek,de tenni érte … Olvass tovább

Kárász Izabella – Karácsonyi vers

Valamikor az angyalokEkképpen zengtek szerte:– Dicsőséget az Istennek!– Békét a földi kertbe! A jóakarat diadalt,Győzelmet vegyen mára,Megszületett az Ég Ura,A mindenség Királya! Megszületett a végtelenvilág újjátevése,Megszületett a Szeretet,Megérkezett a Béke! Eljött, kit kívánt e földnekÚjat remélő napja,Ajándékát a Menny UraIngyen, örömmel adja! Elérheti bárki is Őt,Akinek szíve kéri,És ott karácsony üt tanyát!…Dicsőség legyen Néki! Holnap … Olvass tovább

Kárász Izabella – Így történt

Lukács 24:36-52/a ELŐSZÖR: megjelentbékességet kívánvas a régi tizenegyhódolattal imádta. Első rémületük:– valami lelket látnak –eltűnt, mikor szemükhitt már a nagy csodának. Lábait, kezeitsebeinek helyévelmegmutatta nekiks ők hallal, lépesmézzel megkínálták Uruk,Aki elébük tártasaját útját, utuk, –készülve búcsúzásra. A nagy parancsot ishogy majd tanúi lesznekvértanú papjaia győzelmes keresztnek. Saját maga helyettSzentlelkét megígérte,AZTÁN azt a helyetvelük elhagyva, ére … Olvass tovább

Kárász Izabella – Anyukámhoz!

Ne légy te bús soha,légy mindig csak vidám,legyen fénnyel teli aa te szíved, Anyám. A te szelíd lelked,te kedves alakodmindig előttem vans én reád gondolok! Amikor a lelkemodabenn kavarog,mindig és mindenkorén hozzád szaladok. Felszáll minden estekönyörgő, halk imám:– Tartsd meg jó IstenemSokáig Anyukám! – Legyen fénnyel telia te szíved, Anyámne légy Te bús soha,légy mindig … Olvass tovább

Kárász Izabella – Nagypéntek

Nagypéntek gyásza úgy reám borult,Ragyogott a nap, mégis alkonyult…Csak álltam, álltam a napsugarakbanNagypéntek gyásza zokogott a napban…Én hallgattam a nehéz zokogástÉs figyeltem a vérző Messiást. Láttam: szemét égette fájdalom,Vérző homlokát, ah, úgy fájlalom.A töviseket, a véres koronáját,A láthatatlan, örök glóriáját.Néztem nagypéntek bűvös láthatárán,Megtört a könnycsepp szememnek pilláján: – Ah Istenem, Te úgy szeretted őt,Az ártatlant, … Olvass tovább

Kárász Izabella – Majd

Tudom, számot is kell majd adnom,Minden megírt, nem írt sorért,Tudott, nem tudott sok-sok bűnért,Ismert, nem ismert sorsokért. Magamért is, és akik lettek,Sorsomhoz kötött lelkekért,Minden sóhajért, ami elszállt,S minden el nem szállt sóhajért. Számot kell adnom minden percért,És azért is, hogy azt hiszem,Hogy csak „majd” kell, hogy számot adjak,Nem most, azonnal, íziben. Igen. Az órák követelnek,Sürgetnek, … Olvass tovább

Kárász Izabella – Hitért könyörgök

Így nem könyörgött senki még,Mint én könyörgök a hitért,A nagy hitért, a szent hitért,Amit nem adnék semmiért.Pedig enyém volt valaha,Hittem, hogy eljutok Haza!Az a hit volt a véderőm,Az éltetőm, felemelőm.Az a hit volt az én imám,A csillagom, vak éjszakán.Azt a hitet könyörgöm én,Amitől ifjú lesz a vén,Amitől a halott feláll,És a hitetlen prédikál,Mitől fiúvá lesz … Olvass tovább

Kárász Izabella – Újévi ima

Áldd meg, Úristen, számunkra ez évet,Hogy magasztaljon Téged minden ének,És áldásodat a lelkünk érezve,Feljusson az égbe! Szentlelked legyen mindenben vezérünk,Tanácsadónk és irányítók nékünk.Ne legyen bennünk rosszra hajló lélek,Csak amely él Érted! Az igazmondás, tisztelet és hálaSzívünkben leljen örökös lakásra,Hiábavaló dolgoktól óvjon megMegmentő kegyelmed! Áldd meg, Úristen, számunkra ez évet,Hogy megismerjen minden lélek Téged;Elhagyva a romlott … Olvass tovább