Prohászka Ottokár – Ó Istenem

szeretlek téged forrón, mélyen,nem mert kárhozatos szörnyű éjjenörök tűzbe vetsz, ha elhagylak;vagy mert egednek ékességét,szent örömben úszó angyali zenéjétígéred nékem szárnya...

Prohászka Ottokár – Kő az úton

Gondolod, kerül életed útjába Egyetlen gátló kő is hiába? Lehet otromba, lehet kicsike, Hidd el, ahol van, ott kell lennie. De nem azért, hogy visszatartson téged, S lohassza kedved, merész...

Áprily Lajos – Ajánlás

Ne haragudj. A rét deres volt, a havasok nagyon lilák, s az erdő óriás vörös folt, ne haragudj: nem volt virág. De puszta kézzel mégse jöttem: hol a halál nagyon zenél, sziromtalan csokro...

Babits Mihály – Eucharistia

Az Úr nem ment el, itt maradt. Őbelőle táplálkozunk. Óh különös, szent, nagy titok! Az Istent esszük, mint az ős törzsek borzongó lagzikon ették-itták királyaik húsát-vérét, hogy ...

Reményik Sándor – Béke

Valami furcsa összehangolódás,  Valami ritka rend –  Széthúzó erők erős egyensúlya,  Mély belső bizonyosság idebent –  Bizonyosság arról, hogy élni jó,  Szenvedni elkerülhete...

Szabó Lőrinc – Semmiért egészen

Hogy rettenetes, elhiszem, de így igaz. Ha szeretsz, életed legyen öngyilkosság, vagy majdnem az. Mit bánom én, hogy a modernek vagy a törvény mit követelnek; bent maga ura, aki rab volt odak...

Füst Milán – Zsoltár

Zenét és nyugalmat, lágy arcú gyermekeket,Munkát, amely boldogít s nőt, aki szeret,Megadod majd, megadod máskor… Most megtörten s hajadonfővel állok ElédS ahogy teremtettél, búskomor t...