Meg lehet-e szeretni a verseket?

Igen fogós kérdés. Főleg azok számára, akik eddig sem szerettek verseket olvasni, értelmezni, nem biztos, hogy elolvasnak bármilyen vershez köthető írást, azoknak pedig, akik eddig is szerettek verset olvasni, számukra nem tudok újat mondani.

Miért van szükség ezeknek a szépirodalmi alkotásoknak a szeretetére? Miért van egyáltalán szükség arra, hogy fontos legyen számunkra a versek olvasása, értelmezése?

vers_olvasas

Ha szétnézünk a világban, azt láthatjuk, hogy a szisztematikus elbutulás útjára lépett az emberiség, ehhez nem kell egyáltalán semmilyen összeesküvés elméletben hinnünk.

Egyre több információval találkozunk nap mint nap, egyre nagyobb mennyiséget kell feldolgoznunk és szelektálnunk, ezzel párhuzamosan egyre kevesebbet olvasunk olyat, ami értékes, ami elgondolkodtat, mert a sok felszínes információ már megtöltötte elménket, és egyszerűen nem érezzük szükségét semmilyen egyéb “nehezen fogyasztható” információnak.

Mert bizony első nekifutásra egy vers olvasása, értelmezése nehézkesnek, értelmetlennek tűnik, a szavak egymás mellé rendezése, a használt képek, nem mindennapi fogalmazások szokatlanok, nehezen feldolgozhatók mindazok számára, akik nincsenek hozzászokva, csak a sekélyes információkat értékelik.

versek1

A versek ezzel szemben sokkal mélyebbre képesek értelmünkbe hatolni, feltéve, ha rávesszük magunkat, hogy értő és érző olvasással viszonyuljunk “hozzájuk”.

Van-e mindezekre szükségünk?

Igazából és őszintén csak az az ember tudja mindezt megválaszolni, aki élvezettel szörföl bármelyik költő – legyen az amatőr vagy korszakalkotó a maga nemében – strófáin, akiben a versek, a leírt szavak és szókapcsolatok érzéseket, gondolatokat váltanak ki.

Létezik az a pillanat, amikor megtapasztalhatjuk a versek által kiváltott valóságot, amiben még a lelki békénket is képesek vagyunk megtalálni. Ennyire egyszerűen lehet a versek adta pluszt értékelni, csupán némi tudatosság kell hozzá.