Latin nyelvbe, tilalomba zártan
Hevert az Írás olvasatlanul.
…a wittenbergi vártemplom falára
októberi éj sötétje borul.
Nyugtalanul alszik lenn a város,
hűlő kéményekben gubbaszt a gond.
Hangtalanul kondul a harang,
ütése most egy emberszívben kong:
elszánt léptek riasztják a csendet,
szögek koppannak kalapács alatt,
árkuspapír fehérlik az ajtón,
s mire fölkel a Nap,
a könyv-veretről lepattan a csat!
Ha szimpatikus a szolgálatom, kérlek támogasd a munkámat a gombra kattintva.
Nagyon tetszik, követlek máshol is:
Olvass hasonló verseket:
Nagyon tetszik, megosztom másokkal is!