Bárhogy is próbáljuk a szeretet és a szeretet versek fogalmát meghatározni, eddig még senki nem tudta túlszárnyalni azt a verziót, amit Pál apostol korinthusiakhoz írt első levelében találunk.
Egyáltalán nem merész állítás kijelenteni, hogy mindez magyar nyelven még csodálatosabban hangzik!
„1Ha emberek vagy angyalok nyelvén szólok is, szeretet pedig nincs bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy pengőcimbalom.
2És ha prófétálni is tudok, ha minden titkot ismerek is, és minden bölcsességnek birtokában vagyok, és ha teljes hitem van is, úgyhogy hegyeket mozdíthatok el, szeretet pedig nincs bennem: semmi vagyok.
3És ha szétosztom az egész vagyonomat, és testem tűzhalálra szánom, szeretet pedig nincs bennem: semmi hasznom abból.
4A szeretet türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel.
5Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat.
6Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal.
7Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr.
8A szeretet soha el nem múlik. De legyen bár prófétálás: el fog töröltetni; legyen nyelveken való szólás: meg fog szűnni; legyen ismeret: el fog töröltetni.
9Mert töredékes az ismeretünk, és töredékes a prófétálásunk.
10Amikor pedig eljön a tökéletes, eltöröltetik a töredékes.
11Amikor gyermek voltam, úgy szóltam, mint gyermek, úgy éreztem, mint gyermek, úgy gondolkoztam, mint gyermek; amikor pedig férfivá lettem, elhagytam a gyermeki dolgokat.
12Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre; most töredékes az ismeretem, akkor pedig úgy fogok ismerni, ahogyan engem is megismert az Isten.
13Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, e három; ezek közül pedig a legnagyobb a szeretet.”
A szeretet versek ezeket a szavakba öntött finom, egyetemes rezgéseket próbálják visszaadni, kortárs és klasszikus költők tollából!
Ajánlom szeretettel!
[wpupg-grid-with-filters id=”uj”]
Mennyi ember van, akit szeretek. Mennyi nő és férfi, akit szeretek. Rokonszenves boltileányok, kereskedősegédek, régi és hű cselédek, lapkihordók, csöndes, munkás írók, kedves tanárok, kik vesződnek a kisfiammal. Találkozunk mi olykor-olykor, meg-megállunk, szemünk összevillan, s én még maradnék tétovázva, talán hogy elmondjam ezt nekik. Mégsem beszélek, mert csak a részeg aggastyánok s pulyák fecsegnek. Ilyesmiről … Olvass tovább
Fejünkre tapodták a múltat,Hanem a jövő csak megérik,Dudvából föl a magas égig,Mely ízes gyümölcsű embert hirdet. Már izmainkká lett a szándék,Tél-túl a szemek már nem sírnakS volt-göthös anyák szerelmes pírnakA napot kendőzik magukra. Szándékoló, roppant kohókbólMár ömlik a vas okos formábaS nótás acél zeng majd, hol mámaÉs tegnap aranyat imádkoztak. Az átkok … Olvass tovább
lágyan kopogtat a szeretet az ajtódon csendben ácsorog az ünnepi asztal felett fenyőfa illatba pácolt ünnepi mosoly mögött reá emeled-e tekinteted? lágyan kopogtat a szeretet az ajtódon fénnyel kínálja hidegtől tépett szíved fahéj ízű félelmed iránytűként használva keresi-e pislákoló lelked? lágyan kopogtat a szeretet az ajtódon szenteste hozd el az öröklét forrását adjon erőt hűséged … Olvass tovább
Nem hallod-e? kopogtat valaki… Told hátra, édes anyjok, a reteszt! Setét van künn s erősen fú, esik, . . Erszd be a szegény utast, ereszd Boldogtalan, kinek ma útja van, S ott éri a szent est, hot idegen… Csak. erre, erre! bátran egyenest, – A szó elég jókor tesz idebenn! – Ah, ifjú s vándor, … Olvass tovább
Lámpást cipelni jöttem én,járjon előtted tiszta fény.Hogy megtaláld a jó utat,amit a fényt hozó mutat. Ha jössz utánam mutatom,s végig kísérlek utadon.Ám dönthetsz már másképpen is!Válassz hát! Utad merre visz? Lelkedbe látsz, ha kell a fény,biztatlak jöjj, van még remény,az út egy szebb világba visz,amelyben lelked egyre hisz. Ám, fel is adhatod hited!De lelked pont … Olvass tovább
szeretnék frissen mosott ruhaként lelkeden száradni hitben ázó szenvedéllyel véredben áradni szeretnék álmaidban őrködve várni az ébredést imádsággá simítani benned a kétkedést szeretnék hű dallamként meghalni húrjaid mezején feledve létezésemnek hatalmas erejét szeretnék képzeleted árnyából kijutni a fényre szavaidban melegedni s elrakni a télre
Szent Lélek szállj alá:erõ, kincs, égi fény…A világ oly gazdag,és mégis oly szegény!Hatalmasoknak, kikvezetik a népet,s fegyver van kezükben,adj nagy bölcsességet.Ûzz el szívekbõlvad haragot, sértést,népek s egyesek köztteremts egyetértést.Annyi még az önzés,a gyûlölet: – vedd el!tölts be minden szívetemberszeretettel.Krisztus indulatjátvidd a földre szerte,Te uralkodj bennünkbékességnek Lelke.Élni vágyunk, mégisveszni készül minden,mentsd meg a világotSzentlélek Úr Isten!
Hallgasd csak a szívem ma is érted dobban, világgá dalolja, nem tartja titokban! Minden gondolatom körülötted kószál, várom szép mesédet, csak ne titkolózzál! Engedd, hogy a szíved, elmondja, mit érez. Így tudsz csak eljutni a másik szívéhez. Közös tervet szőve teljesülhet álmunk, egy irányt követve lélektárssá válunk. Hallgasd meg a szívem, s hallgass a tiédre, … Olvass tovább
„Te nemcsak olyan forrás vagy,amelyik engedi magát megtalálni.Te az a forrás vagy, amelyik maga indul elmegkeresni a szomjazókat.”Sören Kierkegaard Tiszta- bővizű csodálatos Forrás, keresd tovább a szomjasakat! Látod, mennyien vannak!Posvány vizével oltják szomjúságuk. Szomjaznak, életre, szeretetre,irgalomra és bocsánatra, jóságra, igazságra, örömre, igazi szabadságra.Szomjazók számlálhatatlan serege! Mi lesz velük, ha rád nem találnak?! Milyen felfoghatatlan, ahogy … Olvass tovább
Piros pünkösd öltözik sugárba,Mosolyogva száll le a világra.Nyomában kél édes rózsa-illat,Fényözön hull, a szivek megnyilnak. Hogy először tünt fel a világnak:Tüzes nyelvek alakjába’ támadt.Megoldotta apostolok nyelvét,Hirdeté a győzedelmes eszmét. Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed’Ma is minden bánkodó szivének,Hogy ki tévelyg kétségbe’, homályba’:Világitó sugaradat áldja. Habozóknak oldjad meg a nyelvét,Világositsd hittel föl az elmét.Hogy az eszme … Olvass tovább