Csiha Kálmán – Adj békességet

Előtted állok, Istenem,
Koldus vagyok, a szívem árva,
Hozzád a szókat nem lelem,
Bús, dadogó koldus-imába
Könyörgök Hozzád csendesen.

Uram, a szívem nem lelem,
Vad zokogások árja von,
Kiszakadt régen jobb felem
És megőrjít a fájdalom
Ha nem foghatom meg kezed.

Add, hogy mehessünk Teveled.
Add, hogy mehessünk egyre mind,
Az elhullottat felveszed,
Csodás pázsitok álma int,
S nem törd el a gyenge nádat.

Engedd, hogy menjünk Te utánad,
Béke-koldus ezernyi roncs váz
Sólyos szívünkben ég a bánat
Sebez, hasít megannyi korbács,
És pihenés és béke. Béke nincs.

Uram, szent szavad drága égi kincs,
Amit Te szólsz: az megterem:
Ha akarod, csak egyet ints,
És én azonnal meglelem,
S megleljük mind az égi utat –

Magam ások mélyre kutat,
Hogy felbuzduljon szent szavad:
Vigasztald meg az elborultat:
Belőled békesség fakad:
Vigasztalj meg, és légy velem:

Adj békességet Istenem…