Kinde Annamária – Angyalszárnyon

1.

Állsz ordítva az udvaron.
De ki őrzi a titkokat?
Körötted hó, kő, víz, homok,
mosópor és ruhacsipesz.

Míg toporzékolsz a zepén,
emelkedik a hangulat.
A szomszéd eresz alatt
nők fésülködnek, fulladoznak,
gömbölyödnek bő nevetésben.

2.

Szó üres csatornáin
gyűlölet mérge száguld.
Késik a megbocsájtó
feloldozás, az áldás.
Pedig a szíved ma is
ugyanazt mondaná csak.

3.

Felveszed majd azt a ruhát.
Rajta apró, hímzett virágok.
A fogasról a szárnyadat
leakasztod, újra felöltöd.
Elszállsz az égbe ismeretlen.

A weboldal használatának folytatásával Ön elfogadja a cookie-k használatát. Felhasználási feltételek és Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás