Kortárs és klasszikus magyar költők versei között bátran lehet szörfözni!
Ha egy zajos nap után nem találsz vissza lelki békédhez, csak olvass el egy szeretet verset, és érezni fogod, ahogy a gondolatok és érzelmek letisztulnak elmédben és lelkedben.
Tulajdonképpen az egyik legnemesebb tevékenység a versekkel foglalkozni, és én személy szerint kitüntetettnek érzem magam, hogy kortárs és klasszikus magyar költők verseiben merülhetek el. Nap mint nap.
Nagyon sokszor előveszek egy rég olvasott verset, és magam is elmosolyodom azon, hogy „hogyan is feledkezhettem meg róla”, amikor milyen kedves, lélekemelő vagy olykor szíven ütő gondolatok vannak benne.
Nem szeretnék sem alacsony, sem magas röptű elemzésekbe belemenni.
Tudjuk jól, hogy a mai zavaros, labirintusokkal teli világunkban nehéz eldönteni, mi az értékteremtő tett. Melyek azok a szavak, gondolatok, amelyekre szépirodalomként tekinthetünk.
Ma mindenki lehet író, költő, bárki megjelentethet könyvet, kötetet minden kontroll nélkül. Ma a média sem azokat a kortárs irodalmi alkotásokat veszi előtérbe, amelyek megkérdőjelezhetetlen értéket hordoznak, hanem azokat, amelyekből nagyobb nézettséget, vagy több kattintást, lájkot remél.
Így nem csoda, ha a versekre, irodalomra szomjazó közönség sem tudja eldönteni, hogy a „trendi” az vajon értékes-e?
A minden korlátot, jó ízlést, etikai normákat felrúgó írásokra hogyan tekintsünk? Egyáltalán a szabályok felrúgása egyediséggel ruházza-e fel az irodalminak kikáltott alkotást?
Hiszem, még az irodalom kritikusoknak is feladja a leckét, jól választani. Mert, a merő szubjektivitás világát éljük, ahol sok esetben „értékké lesz az értéktelen.”
A „klasszikus” jelző pedig nem a régi, iránymutató értékeket jelöli, hanem elavultságot, ósdiságot, ahogyan nemrég a komoly zenével kapcsolatban jelentették ki, hogy ideje „kivonni a forgalomból.”
Úgy gondolom, és remélem vannak még páran, akik mindezt a gondolatot támogatják, hogy tökéletesen megférnek a 21. század robaja mellett a magyar költők klasszikus versei.
Sőt! Sok esetben úgy írtak le több évtizede egy-egy gondolatot, hogy azok a mai világunk problémájára is tökéletesen ráilleszthetők.
Éppen ezért a napi vers olvasás kitűnő gondolatébresztő, akkor is, ha még mindig szüntelenül keresel valami megnyugvást, de akkor is, ha már rég megtaláltad az utad, mert a cél közös!
A magyar klasszikus költők istenes versei életről, barátságról, hitről, kegyelemről, áldásról, szeretetről, hazáról szólnak!
A versek a szeretetről olyan csodálatos harmónián keresztül szólítanak meg, amit egy szóval úgyis nevezhetünk: magyar nyelv!
Szokj rá a rendszeres versolvasásra! Ha nem csak online, hanem kézzel fogható istenes verseket is szívesen olvasnál, rendelj verskötetet, mert a könyvnek mind a mai napig él a különleges varázsa: kattints.
Most nem sietek,most nem rohanok,most nem tervezek,most nem akarok,most nem teszek semmit sem,csak engedem, hogy szeressen az Isten. Most megnyugoszom,most elpihenekbékén, szabadon,mint gyenge gyerek,és nem teszek semmit sem,csak engedem, hogy szeressen az Isten. S míg ölel a fényés ölel a csend,és árad belém,és újjáteremt,míg nem teszek semmit sem,csak engedem, hogy szeressen az Isten, új gyümölcs … Olvass tovább
„Uram, állíts szájam elé őrséget,és ajkam kapujához rendelj védelmet”(Zsolt 140,3) A hallgatás szelídség,amikor nem szólsz, ha bántanak,amikor nem keresed a magad igazát,amikor hagyod, hogy Istenvédelmezzen téged.a hallgatás szelídség. A hallgatás irgalom,amikor nem feded fel testvéreid hibáit;amikor készségesen megbocsátasz anélkül,hogy a történteket felemlegetnéd,amikor nem ítész, hanem imádkozol,a hallgatás irgalom. A hallgatás türelem,amikor zúgolódás nélkül fogadoda szenvedést,amikor … Olvass tovább
Megköszönöm hálás szívvel,Uram, ezt az új napot.Munkáimra szent IgéddelFölkészítve indulok.E nap szürke lehet-e,Ha Igéd ragyogja be?Add, hogy fényét sugározzam,Bárkivel is találkozzam! Ne engedd, hogy vakon járjamAz utamat, botorul.Inkább tedd azt, hogy meglássam,Ki az, aki rászorul.Szent nyomodba lépve énLehessek jótétemény!Végzett munka, öröm, békeLegyen napom eredménye!
Kezem kinyújtom: meg nem foghatom.Kiáltok: szómra visszhang nem felel.Nézek a fénybe: nincs sehol nyoma.Megyek utána, mégsem értem el. De hogyha alvó hitem ébredez,És látni tud, mint próféták szeme:Hazafelé vezető ösvényenÁrnyékot ad a fénynek Istene. A Te árnyékod gyógyít, bűnt temet,Pogány hitet tesz, lator élni kezd,Ha ráborul összetört szívükreA Te árnyékod a véres kereszt!
Sokszor tűnődtem: vajon hiszi papbátyám Istent? S hogy hiszi? Ami csakvolt, érv, pro s kontre, mind előkerült;sőt, bármi jött szóba, ha sikerűltújat találnom, néha, valamiúj szempontot, ő csak örült neki,s nem háborgott, de maga segítetttáplálni fürkész ösztöneimet.„Fiam” mondta „bármennyire igazaz Úr igaza, mi mindig csak azember agyával elemezzük, ésjogunk és tisztünk a kételkedés.Szűrj mindent, vizsgálj! … Olvass tovább
Figyelj rám egy kicsits ne bújj előlem el,ilyenkor önmagadelől is rejtezel.Vedd észre, hogy: vagyok.Vedd észre s adj jelet.Beszélj – vagy legalábbrebbenjen a szemed.Érezd meg, hogy nekünknem nyugtató a csönd,fölgyűlik, mint a sár,s mindkettőnket elönt.Közöld magaddal is,mitől engem kimélsz,szólalj meg akkor is,ha ellenem beszélsz,ne bújj előlem el,figyelj rám egy kicsit,mondj, súgj, ints vagy jelezzvalamit,valamit.
Hófehér csend volna jó,szép, lélekbe olvadó.Hótiszta szó, hótiszta lét,értékelni, ami tiéd,hálát adni az új napért,családodért és magadért,békességet, jót akarni,szeretetet, hitet adni,nem kérkedve, visszavárva,firtatva, hogy mi az ára?Adni, hisz az fogyhatatlan,bármennyit adsz, egyre több van.Tiszta szívvel, jól szeretni,ki elesett, felemelni,hűnek lenni és igaznak,nem ejteni ki szidalmat,megértésre törekedni,vitáknál nem ölre menni,jónak lenni és szerénynek,becsesebb a nemes lélek…Hótiszta … Olvass tovább
Ha csak egy ember is megfogja a kezem,érti, amit mondok, és lépni mer velem,hogyha lelkéig ér szívem üzenete,én a csillagokig is elmegyek vele. Hogyha akad, aki elfogadott engem,azért, mert magára ismerhetett bennem,könnyet csalt szemébe a szomorúságom,az már érez engem, övé a világom. Ha van olyan, aki együtt örül velem,szívében átéli azt, ami jó nekem,az már … Olvass tovább
Láttam a halált:arca fehér volt és a szeme kék,olyan szelíden nézett,nem nézett úgy rám senki rég: Pallón haladtam át,örvényes, poklos mélységek felett,ábrándozva, mint rendesen.Éreztem egyszer:lábam alatt a pallót nem lelem! Üresbe léptem.Lent várt a mélység: fehér Halál-leány,hab-karjait kacagva tárta értem,s morajlott, zúgott szívbontó zenét. Behunytam a szemem,és szóltam nagyon halkan: úgy legyen.Elgondoltam: de furcsa is … Olvass tovább
Legyőzhetetlen!Égi dimenziók, örök arányokIsten diktálta, ember-írta Könyve!Küzdünk ellened porszemek, parányok…taposunk vérbe, sárba, könnybe,és nem bírunk veled.Te élsz korok felett és föld felett. Tavaszból őszbe fordul a világ.Lombjuk hullatják óriási fák.Az emberiség évezredes tölgyelassan libegve ejteget a földreéleteket és népeket.te élsz népek felett és lét felett. Kezembe veszlek,és álmélkodva csuda-áhítatszáll a szívemre.Így olvasta fakó irásidatÁgoston egyszer… … Olvass tovább