admin Milyen kevés a sok,amikor várlak.Amikor nem vagy itt.A szoba sarkában a virágszárad. Vetéli szirmait. Kiég a tiszta, fényes ablak,magába fordul, megvakul.Tegnap nézte, látta még a tájat.Ma örök este van.Pedig csak alkonyul. Elindulsz. És elindulok.A fényehunyt mindenség őrizzen,legyen veled.Egy angyal vezet s a mélysötétbenmegtalálom kertedet. Isten békéjét, a kert nyugalmátígérted egyszer. Ezt adtad.Azóta enyém mindenek hiánya.És … Olvass tovább
Ebben a nagy-nagy rohanásban,egy pillanatra megölelt az Isten. Zavartan megálltam.Magamat magányosnak hittem. Annyi volt csak, hogy volt egy kis időm.Hogy épp nem kellett semmit sem tennem. Hirtelen azt láttam, valaki jön.Gondoltam, elmegy mellettem. Aztán a kezemre tette a kezét,és hosszan a szemembe nézett: betakart minket a csendesség,és hozzám bújtak a remények. Nem múlik el semmi … Olvass tovább
Végűl mindíg Isten útját követtem,bár színem fekete.Ezért, ha egyszer elfogadtatom,úgy leszek az üdvözültek sorában,mint leeresztett sötét zászló,becsavart lobogó,szótlanúl és jelentés nélkűl,és mindeneknél boldogabban.
Két hazám van,első és második hazám.Mindkettőt szeretem.A másodikat akkor igazán,ha az elsőből él az életem.A második a földés az első az ég.A második a közel,az első: nem tudom,közel vagy messze még. A második hazámvirágot ad nekem,kenyeret ad nekem,kaszanyéllel s építőkövekkelmiatta kérgezem a tenyerem.Belémélyesztem az ekém vasát,s terem.De ha az első nem ragyogna rám,nem volna más … Olvass tovább
Nélküled csak könyv a Bibliánk:Talán szebb, különb, mint sok másik,De Igévé tüzedtől válik.Nélküled Jézus ember volt csakÉs holtak maradnak a holtak,De ha tüzed betölthet minket,Megvilágítja értelmünket,Látjuk Benne a Fiú- Istent.Ki értünk odaadott mindent,S legyőzve halált, bűnt és átkot,Megváltotta a holt világot,Hogy aki Megváltónak vallja,Vele éljen, Ő úgy akarja.S mi boldog tanúk, valljuk, éljük,Mert üzenetét már … Olvass tovább
Kevesen járnak már a templomokba,s az ifjúság teljesen elmaradt.Tűnt korszakokat idéznek várva visszaüres padok s még üresebb szavak. Mi lett a templom! Ez volt-é valaha?Valami bennem azt súgja: soha!S áldott igent harangoz az Ige:hogy: „Ti vagytok az Isten temploma!“ Igen, igen… Így adta, így kívánjaUrunk, a Jézus, ki feltámadott.S befogadják a templomot a gyárak,a földek, … Olvass tovább
Mikor már semmi sem maradaz ifjúkori lendületből,érett kori fogadkozásból:marad pár jó szó, jó imádságazokért, akik nem szeretnek,azokért, akik nem kívánják,de akikért egy életen átőrt kellett volna állni, hordvánterheiket (könnyebb lett volnaúgy s akkor a magunk keresztje),szóval pár jó szó, jó imádságértelmet adhat életünknekmikor már semmi sem marads amikor mégis gazdagabbakleszünk, mint bármikor korábban,mert fontos lesz … Olvass tovább
Hajlék az ISTEN, Könyve menedék!Én szeretem az elnyűtt bibliákat,énekeskönyvek kopott fedelét,énekeit, mik meg-nem-kopva szállnaka MENNY URÁHOZ, gyűrött bár a kotta:„Tebenned bíztunk eleitől fogva…’’Az Ige szól, és felfrissül a fáradt,élő vizet lel ismerős sorokba’…Én szeretem az elnyűtt bibliákat.
Légy csendességben, Isten hogyha hív,Halkan szólít, mint pásztorhangú síp.Kelj fel, és indulj engedelmesen,Kutyuska-vígan, bárány-csendesen. Ha futni verne vesszős szenvedély,Ne gondolj vele: menj és mendegélj.Ha futva hány el bárki, meg se nézd:Csak el ne vétsed a csilingelést. Ne nézz se jobbfelé, se balfelé:Csak az egyenes út az Istené.Hátad mögött ha mennydörög se bánd,Te csak sürögj a … Olvass tovább
A mi hegyeink közt bármilyen derültés tiszta az ég, itt is, ott is felgomolyognaka forró földről, a medence fenekén kanyargóMarosból, Oltból, a sárga, zöld, kiégett-fűszínű,sáslobogású terek és táblák felől ismindig fehéren, mint régi csaták után atávoli füst, mely hihetetlen, hogyugyanazokhoz a döndülésekhez tartozott,mint egészséges tegnapok után a hirtelenbetegség, mint a palackból némán kiszabadulószellem, mint délibábjai … Olvass tovább