admin 
Milyen felemás érzések közt élünk,milyen sokféle vonzások között,pedig zuhanunk, mint a kőegyenesen és egyértelműen.Hányféle szégyen és képzelt dicsőséghálójában evickélünk, pedignapra kellene teregetnünkmindazt, mi rejteni való.Milyenmegkésve értjük meg, hogy aszemek homálya pontosabb leheta lámpafénynél, és milyenkésőn látjuk meg a világörökös térdreroskadását.
Küzködöm; küzdve alakítomnemcsak azt, ami lehetek,ami lennem rendeltetett,ami a lényegem s a titkom;formálom azt is, amivé tiválhattok; azt formálom én ki,azt az embert, aki agyagmég bennetek is, kire vágytok,amikor sürgetve mondjátok:költő, előzd meg korodat!Gyúrom az anyagot, a fájót,facsarom ki a bennrekedt,megáporodott nedveket,én így sürgetem a világot.Mert az előzi meg korát,ki idején viszi tovább,vagyis – hallván … Olvass tovább
Hajnal. Dúdolva ballagokhazafelé sok apró-cseprődallal szívemben. Rámköszönsz,te szegény, piszkos utcaseprő.Oly tisztességtudóan köszönsz,míg körülted porzik a reggel:egyszerre csordultig telekalázattal és szeretettel.Megállók s elnézem sokázsíros, barázdás arcodat,gémberedett, nagy kezedet,torzonborz, sárga bajszodatfölötte a pálinka-gőzzel.… Őt látom most, a mennyeitbenned, ó rongyos utcaseprő,ki sepred a föld szennyeit,ki világ bűnét elveszedés jó vagy minden emberekhez…Testvér, ha az üdvösségre jutsz,rólam el … Olvass tovább
Az uccán néha megállók s riadtannézem, amit sohase láttam eddig:mindenütt új istenek lelke vedlikés kisértetek járnak az anyagban.És az aszfalt már nem aszfalt alattamés lépni már sehová sem merek,hisz mindenütt rejtett életeketroncsolok szét ok nélkül valaholaz anyagban, mely értem robotol.Anyám az anyag, jóságos csoda:vacogott a fogam a szörnyű télbenés jött a szén, hegyekről jött a … Olvass tovább
Miért sirattok?Isten arca volt, amelysimogatón, hívónrám hajolt. És én mentem, s mostfényözönben élek,és nem vagyok más,csupán tisztult lélek.Sziromhullás volt,árnyékom lehullt,a szemetek könnybemiért borult? Ha emlegettek, köztetek leszek,ha imádkoztok, veletek vagyok,ha rám gondoltok, mosolyogjatok,emlékem így áldás lesz rajtatok.
Mikor még mezítláb jártamporban, fűben,látott az Isten engem is.Itt-ott egy hant egy vakondtúráss két-három villám földbe szúrva. Ha elbotlottam, félrenézetts úgy segített, hogy megmosolygott.Vérem hiába folyt ilyenkor,körös-körül nagy fény keringett,mintha lovak futottak volna körbe-körbe. Lépkedhetek ma földrészek közt,becsvágyó hazákban, városokban,vagy tömegsírok szélén, hol ti is jártok,nem lát már engemsehol senki. Jobb kezem mellett fenséges roncstelepek,amott … Olvass tovább
Ha hittem volna suttogásnak, szélnek,bölcsőben fölnevelt jóslatoknak,most nem volna hosszú ez az éj,szemetrohasztó ez a fals az ágyvég ütközőjén se utaznahazátlanul a lábfejs talán sötét se volna ennyire –Ülnékaz ünnepelt hasbeszélőkkel együttdicsőségem magas székébens vonulna előttem vöröslő rózsa-csapat,sarkantyús madár-sereg,ejtőernyős lányhajak tapsviharbanés nem szarvazhatna föl senkironcstelep-agancsokkal,fejemet se vihetnék országos mulatságba,mint késsel ékesítettökörfejet –S a szép, búgócsiga-estekenbeárnyékolnának … Olvass tovább
ézus szalmaszálamibe kapaszkodunkJézus szakadékamibe lezuhanunk Jézus kötélamit elengedünkJézus reményamivel emelkedünk Jézus hangszeramivel megszólalunkJézus zeneamit elhallgatunk Jézus tenyéramivel adakozunkJézus kenyéramit elfogadunk Jézus pengeami megsebesítJézus gyengeaki megerősít Jézus hataloma végekenJézusnak odaadomaz életem.
Valakit vártak szomjazottan,Ezer lélekben vajudott a vágy:Csak jönne s hozná – oh akárki –az új igét: a jövendő szavát.Valamit várt a nép, az ÉletFelhők közül a tengerek felől,Csodát… Csodát a szürkületbe,Mi megfoganva, megteremveKiválni készült az éj méhiből… … Lassan kihunyt már mind a mécses,Egy hárfa pengett messze valahol,Chedron felől a déli éjbeIllat ömlött az olajfák … Olvass tovább
S élni igazán szeretnék…Nem úgy, amiként sokan élnek,Dolgoznak, sírnak, nevetgélnek…Vagy éltek fáraók a trónonÉs szirének a szigetpartonKis eszkimók a jégtengeren,Vagy ősatyánk az Édenkertben. Kik a világgal nem törődtek,Könyörületes szívvel jártak,Jutalmat senkitől sem vártak.Szerettek szívvel, szájjal, tettel,Nem sújtottak senkit kereszttel,De ők viselték mások terhét,Testvérül fogadták a szegényt.Mindenki üldözte, gúnyolta,Otthonuk volt a katakomba. Kiket bántott fagy, jégeső, … Olvass tovább