Bányai Ferencné – A kövek beszéde

Borongós volt az ég, mikor szárnyra keltem, Ott szárnyalt a lelkem, messze, napkeleten… Sötéten lebegtek a nehéz, dús lombok; Olajfák tövében kopár, sziklás dombok. Az éjfél már elmúlt, közelgett a hajnal, Ragyogó szemekkel és kibontott hajjal. Egy csillag ragyogott, esthajnal csillaga, A holdat kísérte, mely a felhők mögött Lassú haladással a pályáját mérte. A mosolygó … Olvass tovább

Dsida Jenő – Templomablak

Szent-Iványi Sándornak Kik csak az utcán járnak-kelnek szépséget rajta nem igen lelnek, kíváncsi szemmel rá nem tapadnak: csak egy karika, szürke karika, ólomkarika, vén templomablak. Rácsa rozsdás, kerete málló, emitt moh lepi, amott pókháló, – sütheti napfény, sötét örökre, mint világtalan, bús világtalan, agg világtalan hunyt szeme-gödre. De ki belép a tág, iromba, boltozatos, hűvös … Olvass tovább

Teréz anya – Himnusz az Élethez

Az Élet egyetlen esély – vedd komolyan az Élet szépség – csodáld meg az Élet boldogság – ízleld az Élet álom – tedd valósággá az Élet kihívás – fogadd el az Élet kötelesség – teljesítsd az Élet játék – játszd az Élet érték – vigyázz rá az Élet vagyon – használd fel az Élet szeretet … Olvass tovább

Ady Endre – Az Úr érkezése

Mikor elhagytak, Mikor a lelkem roskadozva vittem, Csöndesen és váratlanul Átölelt az Isten. Nem harsonával, Hanem jött néma, igaz öleléssel, Nem jött szép, tüzes nappalon De háborús éjjel. És megvakultak Hiú szemeim. Meghalt ifjúságom, De őt, a fényest, nagyszerűt, Mindörökre látom.

Sík Sándor – A keresztúton

Megy a Jézus a Kálváriára, Fejében a töviskoronája. Véres rózsák verték ki a testét. Megy a Jézus, viszi a keresztjét. Most először roskadt el alatta, Vad pribékek keze fölrángatta. Szeges szíjak a húsába tépnek, Borzalommal kísérik a népek. Szeges szíjak csontig elevenbe. Jön az úton Szűz Mária szembe. A szeméből mennyek mosolyognak, De szívében hét … Olvass tovább

Reményik Sándor – Templomok

Én csak kis fatornyú templom vagyok, Nem csúcsíves dóm, égbeszökkenő, A szellemóriások fénye rámragyog, De szikra szunnyad bennem is: Erő. S bár irígykedve holtig bámulom A dómok súlyos, drága titkait, Az én szívem is álmok temploma És Isten minden templomban lakik. Megosztom másokkal is!

Palóczi Horváth Ádám – Virágvasárnap

A nagy Király jön, hozsánna, hozsánna! Zeng a kiáltás előtte, utána; Zöld ágakat szeldelnek útjára, Békességet hoz népe javára. Áldott, aki jött az Úrnak nevébe’, Általa léptünk az Isten kedvébe; Békesség ott fenn a mennyországban, Áldott az Isten a magasságban!   Ó, lelki ország, Istennek országa, Mily édes ebben Jézus királysága! Szelíd, szegény ez és … Olvass tovább

Juhász Gyula – Húsvétra

Köszönt e vers, te váltig visszatérő Föltámadás a földi tájakon,Mezők smaragdja, nap tüzében égő,Te zsendülő és zendülő pagony!Köszönt e vers, élet, örökkön élő,Fogadd könnyektől harmatos dalom:Szívemnek már a gyász is röpke álom,S az élet: győzelem az elmúláson. Húsvét, örök legenda, drága zálog,Hadd ringatózzam a tavasz-zenén,Öröm: neked ma ablakom kitárom,Öreg Fausztod rád vár, jer, remény!Virágot áraszt … Olvass tovább