Miről szólnak Ady Endre istenes versei?

Ha Istenre gondolunk, akkor valószínűleg egy hatalmas, monumentális Mindenható gondolata jelenik meg lelki szemeink előtt, hasonlóan Michelangelo Ádám teremtése freskóján ábrázolt alakhoz (Vatikán, Sixtus-kápolna). A francia karikaturista, Jean Effel munkáinak egyikén is ugyanezzel a történettel, Ádám teremtésével találkozhatunk. A francia művész képén teljesen más Istent látunk, mint Michelangelo esetében. Ez az Isten egy barátságos, kedves, … Olvass tovább

Ady Endre – Intés az őrzőkhöz

Őrzők, vigyázzatok a strázsán,Csillag-szórók az éjszakákSzent-János-bogarak a kertben,Emlékek elmúlt nyarakon,Flórenc nyarán s összekevertenBúcsúztató őszi LidónakEmlékei a hajnaliPárás, dísz-kócos tánci termen,Történt szépek, éltek és voltak,Kik meg nem halhatnak soha,Őrzött elevenek és holtak,Szivek távoli mosolya,Reátok néz, aggódva, árván,Őrzők: vigyázzatok a strázsán. Őrzők, vigyázzatok a strázsán,Az Élet él és élni akar,Nem azért adott annyi szépet,Hogy átvádoljanak most rajtaVéres … Olvass tovább

Ady Endre – Szelid, esti imádság

Uram, adj csöndes éjt,Nyugodalmas, nagy éjtA te vén gyermekednek,Beteg, rossz gyermekednek. Fölséges dáridók,Keserves dáridókMuzsikája kerüljön,Hangja messze kerüljön. Ne ülje szívemet,Nyomorék szivemetAz ébrenlét lidérce,Rettenetes lidérce. Aludjak kacagón,Álmodjak kacagónS boldoguljak álmomban,Ifjuljak meg álmomban. Valami nagyon nagyot,Valami dicső nagyotÁlmodva hadd képzeljek,Éjemben hadd képzeljek. Imádkozzak, mint gyerek,Régi, iskolás gyerekIstenes áhitattal,Altató áhitattal. Mikor az alkony leszáll,A barna alkony leszáll,Régi imám … Olvass tovább

Ady Endre – A könnyek haszna

Kisbíróm, a Kétség, vallatott: »Ember, mit akarsz és ki vagy?« »Sírok és a síróké vagyok.« »Van-e tűrni másokért erőd? Van-e nagy, igazi hited?« »Nincs, de meghajlok a hit előtt.« »Milliók könnye nem sok neked? Miért nem sírsz csak magadért?« »Mert én mindenkiért szenvedek.« »És ha meghalsz a kínok alatt?« »Milliószor szebben halok, Mert az én … Olvass tovább

Ady Endre – Imádság háború után

Uram, háborúból jövök én, Mindennek vége, vége: Békíts ki Magaddal s magammal, Hiszen Te vagy a Béke. Nézd: tüzes daganat a szivem S nincs ami nyugtot adjon. Csókolj egy csókot a szivemre, Hogy egy kicsit lohadjon. Lecsukódtak bús, nagy szemeim Számára a világnak, Nincs már nekik látni valójuk, Csak Téged, Téged látnak. Két rohanó lábam … Olvass tovább

Ady Endre – Az Isten balján

Az Isten van valamiként: Minden Gondolatnak alján.Mindig neki harangozunkS óh, jaj, én ott ülök a balján. Az Isten könyörületes,Sokáig látatlan és néma,Csak a szivünkbe ver beleMázsás harangnyelvekkel néha. Az Isten nem jön ám felénk,Hogy bajainkban segítsen: Az Isten: az Én és a kín,A terv s a csók, minden az Isten. Az Isten hatalmas nagy úr,Sötétség … Olvass tovább

Ady Endre – Álmom: az Isten

Batyum: a legsúlyosabb Nincsen,Utam: a nagy Nihil, a Semmi,A sorsom: menni, menni, menniS az álmom: az Isten. Vele szeretnék találkozni,Az álmommal, nagy, bolond hitbenS csak ennyit szólni: Isten, IstenS újból imádkozni. Nem bírom már harcom vitézül,Megtelek Isten-szerelemmel:Szeret kibékülni az ember,Mikor halni készül.

Ady Endre – Istenhez hanyatló árnyék

„Mint az árnyék, mikor elhanyatlik, el kell mennem, és ide s tova hányattatom, mint a sáska.” Zsoltárok könyve 109. Akaratomból is kihullasz, Én akart, vágyott Istenem, Már magamat sem ismerem S Hozzád beszélni rontás fullaszt. Üldöztetésimben kellettél S kerestelek bús-szilajon S már-már jajomból kihagyom Neved, mely szebb minden neveknél. Szent Képzelés, örök hit-balzsam, Ki létlenül is … Olvass tovább

Ady Endre – Volt egy Jézus

Szent elgondolás: volt egy Jézus, Ki Krisztus volt és lehetett És szerette az embereket. Ő mondta: fegyvert a fegyverrel Győzni s legyőzni nem szabad: Jézus volt, Krisztus: legigazabb. Az emberek úgy elrosszultak (Hiszen nem voltak soha jók): Most Krisztus-hitünket csufolók. Pedig ma is élhet. Föltámadt, Ki Krisztus és nagyon nagy úr, De él másképpen és … Olvass tovább