Kosztolányi Dezső – A bal lator
Téged dalollak: vasderekú lator,jéggé fagyott dac, szótalan óriás,ki meghalál szégyen-keresztfáns nem hajolál meg a gyáva kínnak. Két ezredéve zúg le merész szavam,lantom favázát megszögezem vadul,s vasszívvel és csontos marokkalzord zivatart kavarok nagy öblén. Nyílt homlokú bűn, hősi, kemény, igaz,erényt pirító, tisztakezű gonosz –te hallgatál kővé meredten,míg az erény nyavalyogva koldult. Előtted állt a pálya szabad … Olvass tovább