Ady Endre – Egy kevésnyi jóságért

Ha van még Jó bennem, óh, uram, Kérlek és nem is szomorúan, Óh, mentsd meg belőlem. Hiszen annyi jósággal jövék, Ám lelkemnek szemérem-övét Letépte világod. Valamikor voltam örömöd, Ne hagyj itt ocsmány, bús végek között, Nagy gyalázatomban. Most, hogy Bűn és Idő elszaladt: Úgy menjek el, mint kiben maradt Egy kevésnyi Jóság.

Ady Endre – Szent Lélek karavánja

Egy Szent Lélek nevű kereskedő Egykor sürgős, nagy rendelést adott. Jövünk száz sarkából a világnak Villámmal, gőzzel, szekérrel, gyalog. Tevékkel vágtuk át a Szaharát, Drága portékánk részben megavult. De Szent Lélek már ezt így kivánta: Egy kicsi Jövő, egy kicsi Mult. Buddha, Mózes, Jézus éltek velünk: Igemálhákkal rakott az agyunk. Miként igérted, vedd át az … Olvass tovább

Ady Endre – Virágos karácsonyi ének

Óhajtozom el a Magasságba, Nagy a csúfság idelenn, De van Karácsony, Karácsony, Istenem, én Istenem S ember-vágy küldte Krisztusunkat. Két gerlicét vagy galamb-fiókát, Két szívet adnék oda, Hogyha megint vissza-jönne A Léleknek mosolya S szeretettel járnánk jászolhoz. Krisztus kivánata, Megtartóé, Lázong át a szívemen, Mert Karácsony lesz, Karácsony, Istenem, én Istenem, Valaha be szebbeket tudtál. … Olvass tovább

Ady Endre – Ének karácsony ünnepén

Ma a bilincses millióknak Éhnyavalyás, kínos élete gyászol S újra megátkoz téged, Csalárd legenda, betlehemi jászol, Hazug fölkentség, ál szeretet. Ma sem hiszünk a pásztoroknak, Sem a prémbundás, víg örvendezőknek, Sem a vezér-csillagnak, Csupán mi saját, szomorú erőnknek, Mely megfeszíttetett igazán. Ma a sírokat bontogatjuk S minden léptünknél átok-sírok nyílnak, Melyekbe, hajh, becsalta Hazug fénnyel … Olvass tovább

Ady Endre – Egy jövendő karácsony

Jön a Karácsony fehéren S én hozzám is jön talán majd Valaki a régiekből. Csöndesen lép a szobámba S én köszöntöm: „Béke, béke.” A küszöbön sápadt orvos. És szorongva szól a vendég: „Ma Karácsony van, Karácsony, Emlékszel a régiekre?” És bámulva és vidáman És kacagva mondom én majd: „Ma Karácsony van, Karácsony.” És szorongva szól … Olvass tovább

Ady Endre – A Sion-hegy alatt

Borzolt, fehér Isten-szakállal, Tépetten, fázva fújt, szaladt, Az én Uram, a rég feledett, Nyirkos, vak, őszi hajnalon, Valahol Sion-hegy alatt. Egy nagy harang volt a kabátja, Piros betűkkel foltozott, Bús és kopott volt az öreg Úr, Paskolta, verte a ködöt, Rórátéra harangozott. Lámpás volt reszkető kezemben És rongyolt lelkemben a Hit S eszemben a régi … Olvass tovább

Ady Endre – A nagyranőtt Krisztusok

Eső után a buja gombák S mint Florencban a májusi virágok, Úgy születnek szent garmadával Mostanában az új és új világok. A Bibliának egy világa Milyen lassu, tétova kézzel készült S ma egy-egy új világ mily készen Ugrik ki terhes, tüzes emberészbül. Bethlehem híres csillagának Híre maradt csak, se hamva, sem üszke, De ezernyi fényes … Olvass tovább

Ady Endre – A karácsony férfi-ünnep

Betlehem, a te hajnalod Férfi-hajnal volt. S férfi-bánat, Hogy fia fogant Máriának. Mienk az arany, myrrha, tömjén S a nagy fájó gondolatok. Mienk az élet s kötelez: Kisded-sírás velünk veszekszik, A nagy Titok fejünkre fekszik. Óh, testvérek, miénk az élet, Bennünket bíztat és sebez. Óh, élni bús és élni szép: Áldott az, aki befogadja. Ma, … Olvass tovább

Ady Endre – Karácsony – Ma tán a béke…

Ma tán a béke ünnepelne, A Messiásnak volna napja, Ma mennyé kén’ a földnek válni, Hogy megváltóját béfogadja. Ma úgy kén’, hogy egymást öleljék Szívükre mind az emberek – De nincs itt hála, nincs itt béke: Beteg a világ, nagy beteg… Kihült a szív, elszállt a lélek, A vágy, a láng csupán a testé; Heródes … Olvass tovább

Ady Endre – Békesség ünnepén

Békesség most tinéktek, emberek. Örvendezzél derék világ, hangozzatok, jámbor legendák, zsolozsmák, bibliák, imák. Kicsi gyertyák, lobogjatok föl, bóduljunk tömjénnek szagán! Szép dolog ez! Így kell csinálni minden karácsony-éjszakán… Hejh, szép az istenes legenda, a csillag, a jászol, az élet, ki lehetne még vele húzni talán még néhány ezer évet. Békesség hát néktek emberek, örvendezzék a … Olvass tovább