Szabó Lőrinc – Kortársak

Még húsz év, tiz, talán harminc, esetleg ötven,de tán csak egy, vagy annyi se,mindegy, végez velünk a betegség, az undorvagy a véletlen fegyvere.Még húsz év, tiz, talán harminc, esetleg ötven,és mind együtt leszünk s megbékülünk a földben.Irigység s szeretet küzdött sirva bennünk;s gyötörtük egymást szomorútestvérharcban, (amely sokszor ma is olyan már,mint egy szinpadi háború)irigység s … Olvass tovább

Rába György – Folyamatos egek

Túl a színén túl a fonákjánaz érem másik oldalán túlhol valóság a délibába szemhatárra szökkentkötéltáncos balladaa sohából valamikormegszületendők igazaa makacs bajhozójósok folyamatos egérecsavarodó füstte alakbolyhozófaltalan otthonodbaengedj természet szeszélye

Rába György – Örökzöld

Agyagból vétetett,mondd ki a nevedet,mondd ki a nevedet,mondd, holnap itt leszek. Holnap is itt leszek,holnap, holnapután,évszakok körforgásabőrömre tetoválva. Bőrömre tetoválvaholnap, holnapután,tovább még azutánragyogok rád, nohaderékig földbe ásva.

Rába György – Szembenézés

Ezek a késeiszembenézések önítélkezéseknaponta ismétlődő összecsapásaifolytatásokban fölkoncolomminden föllobbanó ábrándomatduruzsoló reményemetszédelgő önáltatásoma kimért idő hiánybetegegyőztesen így leszekegyre szegényebb egyre vesztesebb

Rába György – Remény

Mert ember Isten nem lehetde kis csodát tehetne mégkifényesíthet egy napotnyújtván a bőség tenyerétnem feltétlenül adománytszilárd támasztékul kezetcsupán egy szót súgva kiáltvafennhangon fülébe „lehet”felröppenthet postagalambkénta másik felé egy mosolythogy tudja higgye a reményjósorsába holnapot olta csüggedőnek lankadónakaz emlékezés vírusátvigaszul egy hunyorítássalegy öleléssel adja áthogy nincstelenül ne maradjona magános se egyedülóráin kívül mégis élhetki tűnt jelenetbe … Olvass tovább

Novák László – Isten lelke

Hová Isten Lelke hatolt:alvó ébred, éled a holt.eloszlik az éj homálya,a bűneit tisztán látja. Ki megdöbben, szíve sajog,oda megy, hol bűnök, bajokterhe lehull, semmivé lesz:az Úr Jézus keresztjéhez. Hol működik Isten Lelke,erőt nyer a félénk, gyenge.a tudatlan bölcsességet,vigaszt, kit a bánat éget. Megújul a szív, a lélek,szeretet, hit, remény éled,a szó, a tett mind azt … Olvass tovább

Kárász Izabella – Így történt

Lukács 24:36-52/a ELŐSZÖR: megjelentbékességet kívánvas a régi tizenegyhódolattal imádta. Első rémületük:– valami lelket látnak –eltűnt, mikor szemükhitt már a nagy csodának. Lábait, kezeitsebeinek helyévelmegmutatta nekiks ők hallal, lépesmézzel megkínálták Uruk,Aki elébük tártasaját útját, utuk, –készülve búcsúzásra. A nagy parancsot ishogy majd tanúi lesznekvértanú papjaia győzelmes keresztnek. Saját maga helyettSzentlelkét megígérte,AZTÁN azt a helyetvelük elhagyva, ére … Olvass tovább

Békefi Pál – Kármel hegyén

A Kármel ormán csendes éjszakánBúslakodik a ma tanítványa.Szorgos munkával volt keze tele,Csak eredményben van nagy hiánya.Míg mindenütt viruló élet pezsdülŐrálló szíve búsan kesereg.Odakint derű, kacagás az élet:Az ő szeméből fájó könny pereg. Uram! Pünkösdkor zúgó szélnek szárnyánÉgi tűz szállt le az emberekre,Mely lángra gyújtott sok alvó szívet…Uram! Ez ünnep ma nem lehetne?Nem lehetne, hogy szent, … Olvass tovább

Bányai Ferencné – Pünkösdi rózsa

Addig zöld bokorkéntVadonban pompázott s nem is vették észre,Amíg Nagypénteken kínos kereszt alatt.Néhány vércsepp érte. Ebből a vércseppbőlPünkösd hajnalára pompás rózsa nyílott;Reggeli harmatos napsugár fürdőben,Hajladozva ringott. Azóta a világMinden kis kertjében díszlik a virága,Pirosló vércseppként terjeszti illatátAz egész világra.

Siklós József – Csendes percek

Az első szó reggel Tiéd legyen,mielőtt bárki szólna.Előkerül az öreg Biblia,mennyei világodnak rádiója. Kanyarodnak fekete soroks felragyog bennük fénylő üzenet.Uram, hozzám szólsz s szívem közepébemint röntgensugár, hatol be szemed. Hogy általában mindent tud az Isten:gyermek-hittankönyvbe benne van.Térdem remeg, beleborzong a lelkem:,,Ennyire mindent? Ilyen pontosan?’’ Elvesztem hát! Ez elviselhetetlen,vesébe látó isteni tekintet . . .„ De … Olvass tovább