Siklós József – Új nyelven szólnak

Nyolcvanhat éves, S új nyelveket tanul. Anyanyelvén – de ajkán mégis új: „Köszönöm – örülök – adok, Elégedett és hálás vagyok…” Nem mondta férjének, gyermekének, embernek, Istennek sem mondta, így teltek fölötte az évek, békétlen volt, önző, mogorva… S figyelni kezdett az Igére, körülölelte sok imádság, és fölfedezte, mit jelent a gyöngéd szeretet, megbocsátás. Vélnéd: … Olvass tovább

Siklós József – A legnagyobb

Úton ismét… A mester elől halad.Mögötte a tizenkettő elmarad. Vitatkoznak: Bizonyíték ki se fogy…Dönteni kell: ki köztük a legnagyobb! – Én gyógyítottam a legtöbb beteget!– Az én imám nyitja tágra az eget! – Prédikálok, s megtérnek a bűnösök!– Hatalommal űzöm ki az ördögöt!Sok nyomós érv itt keményen összecsap,S a Mester egy kis gyermeket ölbekap, Felemeli … Olvass tovább

Siklós József – Csendes percek

Az első szó reggel Tiéd legyen,mielőtt bárki szólna.Előkerül az öreg Biblia,mennyei világodnak rádiója. Kanyarodnak fekete soroks felragyog bennük fénylő üzenet.Uram, hozzám szólsz s szívem közepébemint röntgensugár, hatol be szemed. Hogy általában mindent tud az Isten:gyermek-hittankönyvbe benne van.Térdem remeg, beleborzong a lelkem:,,Ennyire mindent? Ilyen pontosan?’’ Elvesztem hát! Ez elviselhetetlen,vesébe látó isteni tekintet . . .„ De … Olvass tovább