Az első szó reggel Tiéd legyen,
mielőtt bárki szólna.
Előkerül az öreg Biblia,
mennyei világodnak rádiója.
Kanyarodnak fekete sorok
s felragyog bennük fénylő üzenet.
Uram, hozzám szólsz s szívem közepébe
mint röntgensugár, hatol be szemed.
Hogy általában mindent tud az Isten:
gyermek-hittankönyvbe benne van.
Térdem remeg, beleborzong a lelkem:
,,Ennyire mindent? Ilyen pontosan?’’
Elvesztem hát! Ez elviselhetetlen,
vesébe látó isteni tekintet . . .
„ De minden bűntől – hirdeti a Könyv –
Jézus vére megtisztított minket!“
És térdre hullva imádkozhatom,
bűnvallás, kérés mint felszínre törhet,
és hála, hála mindig, mindenért!
Megnyittatik a zörgetőnek . . .
Pár perc pereg le mozdulatlanul.
Csodálván mondom, micsoda az ember!
Bejárja örökkévalóság tájait,
találkozik a Végtelennel:
bűnös szíve – a Kegyelemmel . . .